A víziközmű ágazat gazdasági adatbekéréséről, a szolgáltatóktól kapott információk elemzéséről beszélt dr. Kisvárdai Gábor, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) víziközmű-szolgáltatásért és hulladékgazdálkodásért felelős szakembere a MaVíz éves gazdasági és jogi konferenciáján. A MEKH munkatársa elmondta, a koronavírus okozta nehézségek ellenére is rendben zajlott az éves adatszolgáltatás 2021-ben.
Dr. Kisvárdai Gábor a hazai víziközmű szolgáltatók gazdasági vezetőinek beszámolt a 2021-es évi adatszolgáltatások tapasztalatairól. A szakember a beérkezett adatokat ismertetve elmondta, hogy a szolgáltatók éves árbevétele 2020-ban 1 százalékkal, közel 301 milliárd forintra nőtt, az adózott eredményük azonban visszaesett az előző évhez képest. A bevétel legnagyobb része, 45,6 százaléka a szennyvízzel, 41,7 százaléka ivóvízzel kapcsolatos, 12,7 százaléka pedig másodlagos tevékenységből származott.
A szakember beszélt az adatbekéréssel kapcsolatos jövő évi változásokról is. Elmondta, hogy 2022-től megszűnik a negyedéves adatszolgáltatás, amely jelentősen enyhíti a szolgáltatók adminisztrációs terheit. A MEKH munkatársa beszélt az ágazatot érintő legfontosabb kihívásokról is. Mint mondta, a hivatal a gazdasági adatszolgáltatás alapján kiemelten vizsgálja a villamos energia költségnövekedését és annak hatásait a víziközmű-szolgáltatók gazdálkodására.
Dr. Besenyei Soma Márton, a MEKH főosztályvezető-helyettese előadásában ismertette az idei évi jogszabályváltozásokat, majd kitért a koronavírus ágazatot érintő hatásaira is. Elmondta: a lakossági vízfogyasztás 4,5 százalékkal növekedett, míg a nem lakossági mennyiség 12 százalékkal csökkent, a lakossági szennyvízmennyiség 5,2 százalékkal növekedett, míg a nem lakossági 11,5 százalékkal csökkent 2020-ban az előző évhez képest.
A főosztályvezető-helyettes beszélt arról is, hogy a nehézségek ellenére javult a víziközmű-szolgáltatók megítélése. A MEKH fogyasztói elégedettségi felmérése azt mutatja, hogy az ügyfelek elégedettek a szolgáltatójukkal. A hivatal vizsgálata során többek között az ivóvíz minőségét, az ellátás folyamatosságát, a vízmérőket érintő kérdéseket, az ár-érték arányokat és a számlázás folyamatát értékelték a fogyasztók.