Egyedülálló kiadvány mutatja be a Kárpát-medence filmes helyszíneit, ahol nemcsak a múlt nagy filmjei, hanem a jelen szuperprodukciói is életre keltek.
A Kárpát-medence filmes öröksége és turisztikai vonzereje új megvilágításba került a Filmturizmus a Kárpát-medencében – filmforgatások helyszínei című kötettel. A kiadvány bemutatóján a szerzők és szerkesztők egyaránt hangsúlyozták: a kötet nemcsak filmrajongóknak, hanem a turizmus iránt érdeklődőknek és az oktatás szereplőinek is izgalmas olvasmány, amiben szerepelnek a hazai nagy filmstúdiók is, a többi között a fóti, az etyeki, de vidéki helyszínek is, mint a kisvárdai Cinemaqua Park.
„Két év munkája van a kötetben, rengeteg helyszínt bejártunk és ellenőriztünk” – emelte ki Dr. Kiss Róbert Richárd főszerkesztő. Hozzátette, hogy a filmturizmusnak két arca van: egyrészt a forgatások idején a stábok költése, másrészt a nézők utazási kedve, akik a vászonról ismert helyszíneket keresik fel. Példaként Jordánia Petráját, a Csillagok háborúja tunéziai díszleteit vagy Új-Zéland hobbitfalvát említette. Kiemelte Basa Balázs és Názer Ádám, valamint Hajnal Jenő munkásságát.
Prof. Dr. Jászberényi Melinda, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, a Fenntartható Fejlődési Intézet, a Turizmus Tanszék és a Corvinus Mobilitás és Turizmus Központ vezetője nyitotta meg a könyvbemutatót, aki szerint egy hiánypótló könyv született.
“Dr. Kiss Róbert Richard, mint a könyv főszerkesztője korábbi munkáihoz hasonlóan itt is egy rendkívül alapos szakmai munkáról tett bizonyságot. Ebben az országban ilyen alapossággal és mélységben még nem volt erre példa, a filmturizmusról nem készült még ilyen minőségű könyv” – mondta a tanszékvezető az eseményen.
Basa Balázs, a kötet projektigazgatója felidézte, hogy több mint másfél évtizede foglalkozik filmtörténeti helyszínkutatással, és számára különösen nagy öröm, hogy most könyv formájában is megmutathatják ezt a sokszínűséget. Mint mondta, a kötet elsősorban bevezetőnek tekinthető, hiszen számos magyar filmtörténeti emlék – például a némafilmes korszak vagy az ’50-es évek aranykora – még nem kapott helyet benne. Ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítottak a legújabb nemzetközi szuperprodukciókra is, így az Alien: Romulus és a Netflix több hazai forgatása is bekerült a könyvbe.
Názer Ádám filmgyártás-vezető szerint az elmúlt húsz évben húszszorosára nőtt a Magyarországon forgó filmek volumene, ami a turizmusra és a gazdaságra is hatalmas ösztönző erővel bírt. Mint mondta, Budapest és más régiók a világ filmiparának élvonalába kerültek, részben a versenyképes árak, részben a több mint 125 éves filmes hagyomány és a világszínvonalú infrastruktúra miatt. „A filmek minden évben új kihívásokat hoznak, de Magyarország stabilan tartja pozícióit a nemzetközi árversenyben” – hangsúlyozta.
Kenyeres Oszkár újságíró és honismereti vezető a kötet kapcsán Erdély és Felvidék filmes helyszíneit dolgozta fel. „A Kárpát-medence hihetetlenül sokszínű: a síkságoktól a magas hegyekig, a bazaltbányáktól a középkori várkastélyokig bármit meg lehet itt jeleníteni” – fogalmazott. Szívének legkedvesebb része Csíksomlyó feldolgozása volt, ahol az Emberek a havason című film is forgott.
A kötet szerkesztői és szerzői abban bíznak, hogy a most megjelent kétnyelvű, magyar-angol kiadványt hamarosan egy második kötet is követi, amelyben még szélesebb spektrumot kaphat a Kárpát-medence filmes öröksége és turisztikai jelentősége.
A kötet szerzői Basa Balázs, K. Debreczeni Mihály, Hajnal Jenő, Kenyeres Oszkár, Kiss Róbert Richard és Názer Ádám voltak, a kötetet Tóth Tímea, Rátz Tamara és Irimiás Anna lektorálta. A Kárpát-medencei teljes körkép Potápi Árpád ötlete nyomán született meg. A kötet magyar és angol nyelvű, ez utóbbi rész lektora Goitein Veronika.
A Kodolányi János Egyetem ÚKK kutatási programja segítette a munkát. A tördelés Beszédes István és Róna Eszter munkájának köszönhető. Az igényes fotók Bocskay Zsolt mellett számos más alkotót dicsérnek. A felelős kiadó Bodrogai László.