Egy fa élete a FŐKERT munkatársa szemével

Megosztás

Nagy port kavart az április végén kivágott Péter Pál utcai fák kivágása, melynek következményeképp megkértük a FŐKERT munkatársát meséljen nekünk munkájukról.

Vértesy Máté, a FŐKERT Faállományi Főosztályának vezetője a faállományért és a sorfák állományáért felel, kezelésüket ő tartja számon, ezért boldogan vállalta a laikusok által feltett kérdések megválaszolását.

Vértesi Máté, a Főkert Faállományi Főosztály Vezető-helyettes, Fotó: Örmény Viktória

Szerettük volna tudni, mikortól életveszélyes egy fa, ki dönti el és hogyan, hogy mikor kell azt kivágni, és leginkább ilyenkor mi a szokásos eljárási rend, és mik az idevonatkozó szabályok a fát tekintve, illetve a lakosság biztonságára nézve.

Vértesy Máté, Fotó: Örmény Viktória

Sok ilyen és hasonló kérdéssel záporoztam a szakembert, s miután az összes kérdésre érthetően elmagyarázta a választ, úgy gondoltam, dobjuk az egészet a francba, és kezdjük szépen elölről az egészet. Beszéljük át, hogyan működik a rendszer, hogyan néz ki egy fa kiültetése, gondozása, a kivágásának körülményei, illetve van-e élet, egy fa kivágása után. Ha igen, az hogyan néz ki. A Főosztályvezető-helyettes úr nem sajnálta az időt és kimentünk a Péter Pál utcába, megnéztük a kivágott fák tuskóit, elemeztük a többi fát, és még ezer kérdésre válaszolt, majd elmesélte, hogyan is történnek a dolgok egy ilyen fasoron egészen onnantól, hogy kiültetnek egy fát.

Vértesy Máté azzal kezdte egy fa életét, hogy először is előnevelt facsemetét ültetnek ki, amiket a FŐKERT tulajdonában lévő Tahi Faiskolától vásárolnak.

Itt most kis szünetet kérek, és elmesélem, hogy egy csemetekertben dolgozó szakember szerint hogyan kell elképzelni egy fa születését.

A kép illusztráció, fa csemete ágyás, Mocz és Társa KFT, hivatalos oldala

Egy borsodi csemetekertet kerestünk fel a kérdéssel: Hogyan születik a facsemete? A szakemberek elmondták, hogy a csemetekertet valójában nem véletlenül hívják így. A csemete bizony a pici gyerekre utal, ugyanis onnantól, hogy a magot a földbe teszik, nevelik a fákat egészen addig, amíg az kiszedésre nem kerül. Általában ősztől tavaszig vetik. Fajtától függően egy méter széles ágyásban 5 sorba szórják a magot. Egy négyzetméteren fajtától függően 60 – 200 darab növényt lehet felnevelni egyéves korukig. Tavasszal kikelnek, általában két héten belül kicsíráznak. Gondosan felügyelik, ápolják és gondozzák őket. Rengeteg kézi és gépi munkát használnak. Nem egyelik ki és nem ritkítják. Ezzel serkentik a túlélési ösztönüket. Egy évig hagyják ebben a közegben, majd egyszerre kiszedik őket. A nagyobbak értékesítésre kerülnek, a kisebbeket pedig visszaültetik. Persze előfordul olyan fajta, mint például a dió, amit oltani és karózni kell és az is előfordul, hogy fajtája válogatja, 1 év helyett 2 – 3 évig is nevelik, mielőtt a piacra kerülnek. A kisfákat az úgynevezett „faiskolába” visszaültetik, ahol még két évet eltöltenek, mielőtt a vásárlóhoz kerülnek.

Még gondozás alatt lévő csemete, Fotó: Örmény Viktória

Nos, a mi FŐKERT-i munkatársunktól azt az értesülést kaptuk, hogy ők faiskolából vásárolják a fákat, általában oltványok, amiket esetenként 6 -10 évig neveltek elő. Az éghajlati változatosságok Budapestre kerületenként általában nem jellemzőek, bár az utóbbi időben akadt rá példa, hogy egy például a 8E-s busszal elindulok a város egyik végéből a másik felé, és a jeges esőtől a havazásig lassan minden évszakon átmegyek egy út alatt, de ez most nem számít. A lényeg, hogy olyan fákat kell kiültetni, amelyek a város viszontagságait jól tűrik.

 Erre vonatkozóan egész Európában komoly kutatásokat végeznek az arra illetékes kollégák, és ezt Magyarországon is igyekeznek átvenni a szakemberek. Különböző nemesítések, illetve direkt magyar fajták is vannak. A FŐKERT munkatársai azért igyekeznek előnyben részesíteni, vizsgálják ezeket, de fontos, hogy nagyon komoly szakmai előkészítése van egy fa kiültetésének, hiszen a fákat a jövőnek ültetik.

Fontos a fák környezeti tűrőképességei. Érdekes, hogy egy fa életét Budapesten a legkevésbé befolyásolja az éghajlati tényező, hiszen leginkább a területi adottságokat kell figyelembe venniük. Épület közelébe kerül-e a fa, akkor oda egy oszloposabb habitusú fát kell ültetni, de ha például itt egy légvezeték, máris egy másik gömbhabitusú fát kell ültetniük, ugyanis ő nem nő rögtön magasra, ő inkább kicsit szélesebb koronát fog majd növeszteni.

 Ez a két tényező máris ellentmond egymásnak. Az sem mindegy, hogy belvárosról beszélgetünk, vagy kinn a XXII. kerületben egy fasor, hiszen kinn sokkal szélesebb lehet egy fa tűrőképessége ezekre az extrém környezeti tényezőkre nézve. Ha ez mind rendben van, előfordul, hogy jönnek a saját kártevői és kórokozói, és bár rengeteget ültettek ki belőle, de ez esetben váltani kell a fajtában. Ez nem gyakori jelenség, és ilyenkor mindig mélyen érinti azokat az embereket, akik a régihez ragaszkodnak, de ilyen volt például a rendszerváltás előtti időszakban a szilfa vész is, ami az Andrássy úti fák teljes pusztulásához vezetett, ezért kellett azokat akkor lecserélni.

Andrássy úti rekonstrukció, Fotó: Főkert

Napjainkban a kőrisnek van egy ilyen fajt ritkító időszaka. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy „és akkor most milyen fa kerüljön a helyére?”. Természetesen erre is kialakítottak egy tervező csapatot, akiknek ez a szakterületük. A tervező csapat feladata, hogy utánajárjanak, mik azok a legújabb kiajánlások, amelyekkel a legoptimálisabban tudják pótolni az elpusztult fákat.

Amikor egy fát elültetnek, bekerül a kataszter rendszerbe, ami gyakorlatilag a fa születési anyakönyvi kivonatának felel meg. Ebben a rendszerben a fa környezetére, fizikai paraméterekre vonatkozó adatait rendszeresen frissítik a beültetéstől kezdődően. Amikor a fa kiültetésre került, egy intenzív ápolási időszaka kezdődik, amely körülbelül 5 évig tart. Ebben az időben körülbelül 10 – 14 alkalommal locsolják, és tápoldatozzák, majd ezt fokozatosan csökkentik, hogy magától alkalmazkodhasson a környezetéhez.

A faültetés azonban nem is olyan egyszerű, mint ahogy elgondoljuk a négy fal között, hogy kiásunk egy gödröt, bedobjuk, és uccu! Ugyanis egy fa ültető gödrében teljes talajcserét végeznek, ami esetenként több köbméter földet jelent. Amikor a faiskolából kiássák a fákat, a gyökerének egy része ott ragad a földben, ezért egy kedvező környezetet kell biztosítaniuk számára, majd a lombkoronát ehhez kell igazítaniuk, hogy a gyökér el tudja látni az utolsó kis ágat is tápanyaggal.  Az első öt évben még két alkalommal végeznek koronaalakító metszést. Ez azért nagyon fontos, mert ezzel határozzák meg a fa további életét, merre nevelik a koronáját, mik lesznek a további főágak, amelyekből el tud indulni a fa. Ha a koronába jutott tápanyag kevésnek tűnik, úgy erre rásegítenek az első időkben tápoldattal. Ezt nevezik a szakemberek intenzív fenntartási időszaknak. A szakemberek 8 -10 évig tekintenek egy fát fiatal fának, melyet már elég néhány évente ellenőrizni.

Korhadás a fában, Fotó: Örmény Viktória

A faápolók a kataszterük alapján időszakonként megnézik a fákat. Európában és Magyarországon is egyre nagyobb a lobbi a fákért, és a FŐKERT munkatársai dolga, hogy a fákat az emberi tevékenységgel, igényekkel összehozzák. Törvényi kereteket betartva egyre többször kell az ember javára dönteniük. Ilyen például egy balesetveszélyes ág, stb. Például, ha egy ág belóg az utcaképbe és a kanyar nem jól belátható, vagy rálóg a háztetőre, vagy az útra és a kerékpáros beleütközhet, stb., akkor ezeket az ágakat el kell távolítaniuk, ugyanakkor minden egyes ilyen beavatkozáskor a fa sérülni fog. Nagyobb sérülések esetén előfordul azonban, hogy a fa sebei ezek után a sérülések után nem olyan ütemben, vagy nem tudnak begyógyulni, így azokban akár ezektől is kár keletkezhet, bekorhadhat. Ezért fontos, hogy a fákat rendszeresen ellenőrizzék, kezeljék. Ez a tendencia Európában már felfutóban van, Magyarországon is igyekeznek ennek eleget tenni, de sajnos erre még nincs elég kapacitás.

A Gallyak rálógnak lassan a vezetékre, Vértesy Máté, Fotó: Örmény Viktória

A gallyazás azt jelenti, hogy a fáról eltávolítják azokat a koronaelemeket, ágakat, amelyek veszélyeztetnek valamit, a közvilágításba lógó ág veszélyt jelent, egy közlekedési űrszelvénybe vagy felsővezetékbe lógó ág szintén. Illetve elhalt koronaelem, például egy korhadó ág, kiszáradt ág. Ezt jelenti a gallyazás, ami egy kisebb mértékű beavatkozás.

Vértesy Máté egy lombkorona lehetséges problémáját mutatja, Fotó: Örmény Viktória

Ennél nagyobb beavatkozás például az ifítás, ami azt jelenti, hogy adott területen a fák lombkoronájának a harmadát is el kell távolítani. Ezt általában a fában lévő korhadások igénylik, de lehet egy élettani eredetű dolog is.

Visszavágott fasor, Rakpart, Fotó: Örmény Viktória

Például abban a városi környezetben a fának a gyökérzete a talajtömörödés, vagy a szennyező anyagok miatt már nem tudja úgy ellátni a koronának a tápanyagfelvitelét. Vannak olyan területek, ahol ezt évente muszáj megtenni,  mert a villamossínek, illetve a csatorna és egyéb vezeték és hálózatok kialakításánál olyan mértékben sérültek a fák gyökerei, hogy ha nem vágnák vissza a fák ágait, egy erősebb szél a nagy lombkoronákba kapaszkodva a szél csodálatosan kivinné.

A favédelem, mint olyan… Mára olyan komoly favédelmi intézkedéseket hoztak, hogy minden egyes építkezéshez, beruházáshoz kötelező favédelmi tervet készíttetni. Erre külön szakképzett emberek hivatottak.

Kivágott fa a Péter Pál utcában, Fotó: Örmény Viktória

Amikor egy fa élete kertészeti beavatkozással már nem hosszabbítható meg, akkor kerül kivágásra. A fakivágási munkák jelentős részét lakossági bejelentés alapján jegyzik elő. Hiszen a tervezett ellenőrzések nem mindig akkor érnek arra a szakaszra, ahol máról – holnapra történik egy sérülés.

Vértesy Máté egy fa szerkezetét mutatja, Fotó: Örmény Viktória

Nos, a Péter Pál utcai fákkal kapcsolatban is sok lakossági bejelentés érkezett. Novemberben vonultak ki ellenőrizni a fákat az illetékes kollégák, ekkor kezdődtek a vizsgálatok. Voltak fák, amelyeket még meg tudtak tartani, ezeket ellátták, és olyan is akadt, amit ugyan kezelni kezdtek, de mára tisztán látszik, hogy a lombkorona elvesztése után vissza kell újra jönniük, mert az nem ért célt, és azt is újra kezelni kell. Lombosan pedig sok mindent nem tehetnek.

Valaki úgy gondolta jó ötlet a fába követ tenni. Fotó: Örmény Viktória

Ha ezek a jelzések nem jöttek volna, a katasztert frissítő kollégák szintén jelzik a favizsgáló kollégák számára, hogy gond van egy növénnyel. Ekkor a favizsgáló kollégák kijönnek és egy kidolgozott szempontrendszer szerint értékelik a fa állapotát.

Létezik műszeres és vizuális favizsgálat, ezek kiegészítik egymást. A legismertebb a Fakopp vizsgálat, ahol a hang terjedését vizsgálják a fában. Ennek a hangnak a terjedéséből kiderül, hogy merre adódik a probléma a fában. Így a műszer programja be tudja rajzolni, hogy a vizsgált keresztmetszeten hol van benne az egészséges és hol a korhadt rész. A favizsgálónak fontos szerepe van egy ilyen vizsgálat elvégzésénél, ugyanis ha ő nem jó helyen végzi a vizsgálatot, nem látják a problémát, nem tudják felmérni a valós helyzetet.

Így készül el a részletes szakvélemény, ami leírja, hogy egy fának adott esetben csak egy gallyazásra, vagy végső esetben a fa teljes cseréjére van szükség.

Hétvezér Platán, Megyeri Szabolcs kertész blogja

Léteznek statikai megerősítési módszerek is, mint például a Margit – szigeten a Hétvezér Platánon, amelynek több szinten Cobra kötéllel kellett összekötniük a koronát, mert az ágak nem állnának meg, így egymást stabilizálják. Léteznek idős fa ápolási alkalmazások, ahol egy fa olyan értékes, vagy idős már, hogy a kollégák például különböző statikai megerősítéseket alkalmaznak vagy kitisztítják, szükség esetén (a szemét bedobálása ellen, eső elleni védelem miatt) befedik az odút, drént (lefolyó) készítenek a fa tövéhez. Ez azt jelenti, hogy apró köveket helyeznek el a fa tövénél, hogy a pangó vizet el tudják vezetni. Ezeket a kezelési javaslatok mindig tartalmazzák.

Injektálás helyei a kivágott fában, ami kevés lehetett, mert más probléma miatt már nem volt menthető a fa – mutatja Vértesy Máté, Fotó: Örmény Viktória

Előfordul, hogy egy fát permetezni kell, és akad injektálásos növényvédelem. Ekkor a fa törzsébe juttatják be a növényvédő szert, majd a fa a saját tápanyagszállítási rendszerén juttatja tovább a lombkoronába.

Fotó: Örmény Viktória

Megesik olykor, hogy a lombkoronát ettől függetlenül megtámadja egy moly, vagy más kártevő, ez a fa levelei lehullásával járhat. Ez a fának egy hatalmas erőveszteség, hiszen újra ki kell hajtania, új leveleket kell hoznia, és ha ez rendszeres, úgy az évek alatt ez a fa pusztulását is okozhatja.

Ez utóbbi nem volt oka a Péter Pál utcai fák kivágásának. Mint fentebb írtuk, hogy lakossági bejelentések alapján vizsgálták a fákat, mert azok egy előző törés, vágás nem időben gyógyulása vagy a fák elöregedése miatt korhadásnak indultak. Ha a korhadások miatt akár statikailag megromlik, akár ökológiailag, esztétikailag már nem értékes fa, akkor döntöttek a fák kivágása mellett.

A fák kivágásukat követően mindig a FŐKERT komposzt telepére kerülnek. Kétféle megoldásban. Vagy egészben, vagy aprítékolják (ledarálják) beszállítás előtt. A komposzttelepen is aprítékolják őket. A nagy részüket komposztálják. Komposzt lesz belőle, melyet akár értékesítenek is, másrészt pedig visszajuttatják a saját ültetéseikbe, saját ágyásaikba. Így kerülnek a fák vissza a körforgásba.

Az újraültetésnél kezdődik az újabb kálvária. A kivágott fákat minden esetben pótolni kell. Azokat a fákat, amelyek balesetveszélyesek voltak, egy az egyben pótolniuk kell, már az is nagyon nehéz. Mi laikusként nem is gondolnánk, de a felszín alatt rengeteg a vezeték, a csatorna, amelyek mind akadályai a fák ültetésének, hiszen egy fa gyökérzete teret igényel. Nagyjából akkorát, amekkora egy fa lombja.

Egy ideje azonban erre is új szabályokat eszközöltek a hatóságok. Kijöttek a szabványok, hogy egy fától milyen messze lehet földmunkát végezni. Nem mindegy, hogy milyen messze kell egy közművet elvinni. Kijelölik a fa védőzónáit. Ezeket most már figyelembe kell venniük a kivitelezőknek. A FŐKERT munkatársainak felügyeleti rendszere van. Ha fővárosi területen történik egy építkezés, kell kérniük egy zöld felületkezelői hozzájárulást, amit a Főpolgármesteri Hivatal ad meg, mely kimondja, hogy ha az építkezés zöld felületet érint, a FŐKERT kollégáitól szakfelügyeletet kell kérni. Ők már a tervezés során segítik a kivitelezőket, nyomvonal-módosítást javasolnak.

A kép illusztráció, Fotó: Pixabay.com

Vértesy Máté felhívta a figyelmet arra is, hogy ha egy fa például közlekedési balesetben megsérül, és az emiatt kivágásra kerül, a kár értéke több millió forintra is rúghat. Ugyanis az adott fa korától és fajtájától függően kiszámolják,hogy az eredeti állapotának visszaállítása mibe kerül, és ezt érvényesíteni is szokták. A fa értékét kiszámító alkalmazás bárki számára ingyenesen elérhető a Faérték applikáció segítségével.

Szóval, vigyázzunk a fáinkra, magunkra és egymásra is természetesen. Csak természetesen!

Aktuális

Gátőr: Együtt élünk a természettel, a vízzel

1871. június 10-én született meg az a törvény,...

„Helló Budapest!”

 Így köszöntötte június 1-én a fővárosiakat a BYD...

Magyar szemétgyűjtési búvár flashmob a Vörös-tengeren

Az Óceánok kishazánkból oly' távolinak tűnhet, de nem úgy...

Környezetvédelmi Világnap nap szerte a világban

Nem átlagos nap a mai, a környezetvédelemmel foglakozó emberek...

Vigyázat Budapest! Adatlopók!!!

​Információink szerint naponta ügyfelek sokaságát verik át mostanában új...