Beváltja ígéreteit Tóth Edina EP Képviselő

Megosztás

“Szavak helyett tettekre van szükség” környezetünk védelmében. – Tóth Edina Fideszes Európa Parlamenti képviselővel beszélgettünk, többek között a vállalásairól, segítőiről és elképzeléseiről. A megvalósítandó célokról, valamint a tökéletes világ lehetőségéről.

– Olvashattunk 2019-ben egy interjút Szabó Gergővel a Pesti srácoktól, mi történt Önnel azóta?

Két évvel ezelőtti interjúmban azt mondtam, hogy a környezetvédelem terén szavak helyett tettekre van szükség, mert csak tettekkel tudunk bármit is elérni. Úgy vélem, hogy azóta tettek sora követte akkori gondolataimat mind uniós mind hazai szinten. Az egyik legfontosabb, hogy Magyarország elkötelezte magát amellett, hogy ne csak uniós, de tagállami szinten is elérje a klímasemlegességet 2050-re. E cél teljesítése érdekében meghirdettük a klíma- és természetvédelmi akciótervet, amely konkrét cselekvéseket határoz meg annak érdekében, hogy Magyarország szén-dioxid-kibocsátása 2030-ra 55 %-kal csökkenjen, 2050-re pedig klímasemleges országgá váljunk. A klímasemlegességet nemcsak az akciótervben, de az Európai Unióban elsőként jogi kötőerővel bíró nemzeti klímatörvényünkben is rögzítettük. Ezen kívül Magyarország kidolgozta a Nemzeti tiszta fejlődési stratégiát is, amely felvázolja a 2050-es klímasemlegesség elérésének lehetséges útvonalait, illetve megerősíti, hogy a kormány a konkrét cselekvést tartja fontosnak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Ezzel Magyarország a jövőt, azaz a zöld átállás útját választotta, s e sikereket és jó gyakorlatokat Brüsszelben is bemutattam már képviselőtársaimnak.

Tóth Edina és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Fotó: Pestisracok.hu

– Mit gondol, javult-e a helyzet a szövetségesek terén az elmúlt időszakban, és azokat, akik eddig nem segítették, hogyan tervezi, van-e esély rá, hogy meggyőzze őket, hiszen a környezetvédelem nem pusztán országok közötti harc, mindannyiunk közös érdeke. Eljut – e ezekhez ez az emberekhez? Sikerül-e átadnia ezt a gondolatot?

Úgy látom, hogy az Európai Parlamentben politikai pártállásról függetlenül a többség elfogadta, hogy az Európai Zöld Megállapodás a mi új növekedési stratégiánk. Úgy vélem, hogy az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által felvázolt stratégia kijelölte számunkra az utat, hogy miként alakítsuk át munkamódszereinket, termelésünket és fogyasztásunkat úgy, hogy egészségesebb életet élhessünk. Az átállás folyamatába mindenkinek be kell majd kapcsolódnia. Úgy vélem, hogy a zöld átállás gondolata eljutott az emberekhez, mi is azért dolgozunk, hogy az uniós zöld kezdeményezéseket jobban megismertessük a polgárokkal. Az eredmények között könyvelhetjük el, hogy napjainkban a környezetvédelem eszméje globális jellegűvé válik és ehhez kapcsolódóan az egyes emberek környezettudatos életmód szemlélete is kialakulóban van. Felismerte a világ, hogy hosszú időre, tekintélyes anyagi és szellemi ráfordításra van szükség ahhoz, hogy a kialakult káros hatásokat csökkenteni lehessen.

– A Környezetvédelmi Világnap alkalmára hogyan, mivel tud készülni egy EP képviselő itthonra és Brüsszelnek?

Elsődleges feladatomnak tekintem munkám során a természet és az ember harmonikus kapcsolatának kialakítását és a szemléletformálást, méghozzá az év minden napján. Fontos, hogy tudatosabban odafigyeljünk a minket körülvevő környezetre. Különböző tematikus rendezvényen való részvétemmel elsősorban a műanyag használatának mérséklésére, szelektálására hívom fel a nagyközönség figyelmét a környezetvédelem világnapján. A célom az, hogy a fogyasztók jobb tájékoztatást kapjanak a termékek fenntarthatóságáról, és hogy megszűnjenek a  környezetkárosító gyakorlatok.

– Már az említett ’19 – es interjúban is olvashattuk, hogy Orbán Viktor és Ön azt képviselik, hogy a klímavédelmet elsősorban ne a csak a lakosság, hanem a nagyvállalatok – amelyek a főbb problémákat okozzák – fizessék meg, ebből is azt olvasom ki, hogy Isten malmában lassan őrölnek.  Hogyan lehetne felgyorsítani a folyamatokat? Lát erre esélyt? Miniszterelnök úr a múlt héten épp emiatt érkezett Brüsszelbe. Milyen fogadtatása lesz / volt?

A hét elején ülésezett az Európai Tanács. Az ülés fő témája az éghajlatváltozás elleni uniós küzdelem volt. Miniszterelnök úr tárgyalásai során kiemelte, hogy Magyarország természetesen továbbra is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az európai gazdaság. Viszont úgy gondoljuk, hogy a cél megvalósítása érdekében garanciákat kell kapnunk, és ennek a részleteit meg kell tárgyalni az uniós intézményeknek. Mielőtt vállalásokat teszünk, természetesen tudni akarjuk, milyen eszközöket és támogatást kapunk majd a teljesítésükre. A teljes karbonsemlegesség elérése jelentős terheket jelentene mindenki számára, ezért ennek költségeihez a szennyező vállalatoknak, s az uniónak is hozzá kell járulnia. E cél teljesítése jelentős terhet jelent Magyarországnak, éves szinten akár 300 ezer forint kiadás jutna polgáronként, amit a magyar állampolgárok nem tudnak vállalni. A folyamatok felgyorsítására látok esélyt, de csak azzal a feltétellel, hogy megvédjük a rezsicsökkentés eredményeit. Nem engedhetjük ugyanis, hogy új szabályok bevezetésével többlet-terhet helyezzenek a magyar háztartásokra. Elutasítjuk továbbá, hogy a lakossági szektorokban egységes uniós karbonárat vezessenek be. Emellett fontosnak tartjuk a technológiasemlegesség elvének tiszteletben tartását, beleértve a nukleáris energia alkalmazásának lehetőségét is.

– Orbán Viktor miniszterelnök úr említette kisvideójában, hogy a környezetvédelem mellett szó volt a migrációról is. Amikor a két témát összekapcsoljuk, és eltekintünk a valláskérdéstől, kiélezve a környezetvédelemre… ivóvíz hiánya, elsivatagosodás, túlnépesedés … Mit gondol, hol áll ez meg? Mire számíthatunk? Mit tehetünk még?

A vízhiány, az ebből fakadó elégtelen élelmiszertermeléssel és népességnövekedéssel együtt számos környezeti problémát indított el. Az egészséges ivóvízhez való korlátozott hozzáférés lokális konfliktusokat vetít előre Európán kívüli területeken, a társadalmak ehhez kapcsolódó elszegényedése pedig olyan jelentős migrációt idézhet elő, amely Európa biztonságát fenyegetheti. A klímaváltozás hatása ezt a komplex, oda-vissza ható negatív folyamatot pedig még tovább rontja. Ezek további fokozódása már Európára nézve is közvetlen veszélyt jelent, mivel a bevándorlók számának rohamos növekedését eredményezhetik az Európai Unió irányába. Úgy véljük, hogy mindenkinek a saját szülőföldjén kell megtalálnia a boldogulását, és a világválságokat nem a migráció menedzselésével kell megoldani, hanem a bajbajutottak helyben maradását kell támogatni, azaz ebben az esetben a környezeti problémák kezelésével kell megoldani.  Nem a bajt kell idehozni, hanem a segítséget kell odavinni, ahol baj van.

– Egy „vetésforgó”. Mi az, amit EP képviselőként itthonról szívesen átadna külföldi kollégái számára tanításként, és mit látott más országokban munkája során, amit örömmel hasznosítana, elterjesztene idehaza, ha volna rá módja. Például környezettudatosság, fenntarthatóság, zöld munkahelyek teremtése, vagy csak egy termék, szokás kapcsán, bármi?

Munkám során számos kiváló példát láthattam, úgy gondolom, hogy ezek mindegyike megvalósítható lenne hazánkban is. Mindenképp hasznosításra javasolnám egyes tagállamok a fenntartható fejlődést oktatás és képzés által népszerűsítő, megvalósító és összehangoló szerepének gyakorlatban bevált példáit. Ilyenek például a következő projektek, melyek szélesebb körű ismertséget érdemelnek: az olasz Umbria régió kezdeményezésére a fenntartható energia európai hete, vagy a fenntartható fejlődés mint kötelező témakör a bajor iskolai oktatásban, valamint a regionális környezetvédelmi oktatási központok tevékenysége Lengyelországban. Magyar példának a hulladékradar mobilalkalmazást szoktam a kollégáim figyelmébe ajánlani. Az applikációval az illegálisan elhelyezett hulladékra vonatkozó adatokat lehet bejelenteni Magyarország területén. Igazából mindenki figyelmébe ajánlanám az alkalmazást, hiszen egyszerűen lehet bejelentéseket tenni, így az illegális hulladékot az illetékes hatóság gyorsabban és hatékonyabban tudja eltávolítani.

– Mit ért a „zöld helyreállítás” alatt? Hogyan gondolja megoldani a környezeti- és biodiverzitás-válságot? A természetvédelmet a tagállami tervezések során nem lehet figyelmen kívül hagyni, azt a helyreállítási folyamat részévé kell tenni, különös tekintettel az ökoszisztémák és szolgáltatásaik helyreállítására, hiszen ezektől gazdaságunk, élelmiszer-ellátásunk és egészségünk függ. – Írja Ön egy facebook posztjában. Mik a konkrét megoldási javaslatok, amiket itthon bemutathatunk példaként?

Zöld helyreállítás alatt azt értem, hogy a jövő a zöld megoldásoké lehet. Az Európai Befektetési Bank adatai szerint Európa kifejezetten előkelően szerepel jelenleg a zöld technológiák terén: a kontinens kutatói 50 százalékkal több szabadalmat adnak be, mint az amerikaiak, és Kínát és Japánt is messze lehagyják. Meglátásom szerint ez adhatja a zöld helyreállítás gerincét. Ha finanszírozási oldalt tekintjük, a helyzet már közel sem ilyen rózsás. Prioritás ezért számomra a magánbefektetések ösztönzése is a megerősített uniós szabályozási környezet által. Az ambiciózus szabályozások sikeresen innovációra ösztönözhetik a privát szférát is, ha új megoldások kifejlesztése iránti ösztönzőket vezetnénk be, s kiszámíthatóságot biztosítanának a befektetők és az innovátorok számára. 

– Digitális ügyekkel is foglalkozik a környezetvédelem mellett, olvashattuk az említett interjúban. Manapság szinte mindent digitalizálunk. Milyen hatása van a digitalizációnak a környezetvédelemre? Milyen lehetőséget kaphatunk a digitalizációtól a területen? Hogyan tudja segíteni a környezetvédelmet és milyen forrásból gondolja megvalósítani? Mire gondol, mikor azt mondja: digitális jövő, mesterséges intelligencia alkalmazása?

A digitalizáció az éghajlatváltozás elleni küzdelem és a zöld gazdaságra való áttérés alapvető eszköze. A zöld lehetőségek kiaknázásért folyó verseny elkezdődött, a kérdés már csak az, hogy ki kerülhet ki ebből győztesként. Kiemelten kell kezelnünk azokat az intézkedéseket, amelyek felgyorsítják a méltányosabb, egészségesebb, zöldebb és digitálisabb társadalomra való átállást az Unióban és a globális színtéren. A zöld és a digitális átállás felgyorsítása érdekében meg kell erősíteni a kutatás-fejlesztési és az innovációs kapacitásunkat, különösen az olyan alapvető területeken, mint az energiaágazat, a nagy teljesítményű számítástechnika és a megbízható mesterséges intelligencia.

– Június 4-e közeledtével nem tudok elmenni Trianon mellett szó nélkül. Soha senkit nem hallottam még a témában megszólalni arról, hogy klíma területén is rengeteget veszítettünk. Víz, erdő, sorolhatnám, de különös tekintettel az árvízvédelemre és a folyókon leúszó egyre több szemétre. Mit gondol erről?

Bár vizeink határon túli szennyezése nem új keletű probléma, azért nehéz a megoldása, mert nem csupán egy nemzetet, hanem a Kárpát-medence több országát is érinti. Magyar és ukrán aktivisták is dolgoznak rajta, a tiszai szennyezést mégsem sikerült felszámolni az elmúlt években. Az ügyben írásbeli választ igénylő kérdéssel fordultam az Európai Bizottsághoz is, a válasz sajnos még várat magára. Összességében úgy látom, hogy a probléma felszámolását nehezíti, hogy az általában a folyópartokon, medrekben, ár- és hullámtereken illegálisan lerakott hulladékot már egy kisebb árhullám is képes magával ragadni. Ukrajnában sajnos szinte egyáltalán nincs szervezett hulladékkezelés, így amíg a felvízi országok nem oldják meg a problémát helyben, addig az nálunk sem szűnhet meg. Ezt tovább súlyosbítják a hazai illegális lerakások is.

– Hogyan képzeli el a tökéletes világot?

A Covid19-válság felgyorsította az életmódunkat formáló, a tanulási, munkavégzési, szocializációs és fogyasztási szokásainkat átalakító új technológiák integrálását. A válság felszínre hozta azokat a sebezhetőségeket is, amelyekkel Magyarország és egész Európa is jelenleg szembenéz – a kiberbiztonságtól kezdve a szélessávú infrastruktúra elégtelenségéig. Az új tökéletesebb világ számomra ezen problémák gyors megoldásával jöhet csak el. A legfontosabb természetesen az egészség és az egészséges környezet biztosítása. Ha emelett sikerül a világgazdaságban elfoglalt helyünk megerősíteni és értékeink védelme érdekében kialakítani saját környezetet megóvó megoldásainkat is akkor már jelentős lépéseket tettünk egy jobb világ felé. Kiemelten fontos, hogy magunk mögött hagyjuk a világjárvány hatásait és megragadjuk az éghajlati és a digitális kettős átállásban rejlő lehetőségeket.

-Köszönjük.

Aktuális

Gátőr: Együtt élünk a természettel, a vízzel

1871. június 10-én született meg az a törvény,...

„Helló Budapest!”

 Így köszöntötte június 1-én a fővárosiakat a BYD...

Magyar szemétgyűjtési búvár flashmob a Vörös-tengeren

Az Óceánok kishazánkból oly' távolinak tűnhet, de nem úgy...

Környezetvédelmi Világnap nap szerte a világban

Nem átlagos nap a mai, a környezetvédelemmel foglakozó emberek...

Vigyázat Budapest! Adatlopók!!!

​Információink szerint naponta ügyfelek sokaságát verik át mostanában új...