A szabadságáról visszatért polgármester asszonnyal beszélgettünk, aki üdvözölte a Tisztabudapest.hu olvasóit.
-Sikerült kipihennie magát?
Ez afféle munkás szabadság volt, mert lakásfelújításból jöttem vissza. Mindeközben a lakástörvénnyel kapcsolatos események is felgyorsultak, ezért sok feladatom volt így is, de nagyon jól esett egy kis pihenés.
-Úgy olvastam a Balatont részesíti előnyben pihenéskor. Környezetvédelmi kérdéseket is fogalmazott már meg a térségben? Mielőtt polgármesterré lett volt ilyen jellegű elgondolása?
Képviselőjelöltként nem volt feladatom a távolság miatt, de a pártpolitikai tervezésben adtam tanácsot, hiszen nem hagyott érintetlenül ez a terület. A Balaton és a nyár összetartoznak. A Covid után jó, hogy van egy tengerünk, ahová le tudunk ugrani a nagyvárosból.
-2 éve a kerület polgármestere, környezetvédelmi szempontokat részesített előnyben a kampány során. Hogy érzi, mit sikerült eddig azokból átvinni, kivitelezni, megvalósítani?
A kampányban 199 vállalásunk volt. Ennek a felét már vagy megcsináltuk, vagy részben sikerült, vagy folyamatban van. A környezetvédelem területén 14 vállalásunk volt. Ebből 4 vállalást sikerrel zártunk, 4 folyamatban van és további kettő van előkészítés alatt.
Az elsődleges az volt, hogy energetikai pályázatot hirdettünk, erről a pályázatról a frakció egyeztetés megvolt, a következő hetekben kiírjuk a pályázatot. Erre a pályázatra 50 millió forintot különített el a Budavári Önkormányzat. Ez azért fontos, mert ezzel a pályázattal kapcsolódunk az állami pályázathoz is, így ez további forrásokat hozhat a kerületbe. Ezzel pedig a kerület lakói egyszerre vehetnek részt az önkormányzati és az állami pályázatokon és a saját önerejüket ehhez hozzátéve már egy érdemi korszerűsítés tudunk végrehajtani. A pályázók körét szélesíti az a lehetőség, hogy nemcsak tulajdonosok pályázhatnak, hanem bérlők és cégek egyaránt – nyilván a tulajdonos jóváhagyásával, ezért ez egy különleges lehetőség azok számára, akik hosszútávon a szeretnének itt élni. Ennek nagyon örülünk.
A klímastratégia felülvizsgálat megtörtént. A klímastratégiát az én javaslatomra fogadta el az önkormányzat. Megalkottuk a SECAP-ot. Ez a klímavédelmi akció terv, ami azért fontos, mert ennek a birtokában tudunk pályázni uniós forrásokra.
Újdonság az előző időszakhoz képest, hogy lett végre főkertészünk, s a zöld felület és a fakataszter elkészült. A kataszterünkkel most csatlakozunk a Fővárosi Fatár Programhoz. Ez egy applikáció, amely megmutatja a városban élő fákat. Ez szintén egy nagyon jó irány. A FŐKERT-tel való együttműködésünk kiváló .
Büszkeséggel tölt el, hogy a Főváros kezelésében lévő hét nagy parkból, három az I. kerületben található. A Vérmezővel kapcsolatban nagy stratégiai terveink vannak. A park megújítását most készítjük elő. Erről egy megvalósíthatósági tanulmányt készítettünk. Ennek felújítását részben az önkormányzat biztosítja, de még további forrásokra is pályázunk. Illetve a fenntartására egy 30 milliós forrást biztosítunk.
Az elmúlt két évben több, mint 150 fát ültettünk és most zárult le az idei kertszépítési pályázat. Társasházak jelentkezhettek erre a kiírásra. Remek pályázatok érkeztek, melyek elbírálása éppen folyamatban vannak. Ennek szintén örülünk.
Rendkívül büszke vagyok arra, hogy a Tabánban az I. kerület elsőként hozott létre komposztálót.
Ez egy kísérleti hely a FŐKERT számára. Itt vezették be először a faöntöző zsákokat. Illetve az országban elsőként itt létesítettünk „minierdőt”, ami egy világszabadalom. Ez egy új és nagyon fontos városvédő projekt, amit nálunk próbáltak ki először. Nagy várakozással állok ez elé.
-Találkoztam az utcán kutyazacskókkal, jó ötletnek tartom. Milyen hasonló intézkedéseket sikerült kivitelezni a körzetben?
Igen különös figyelmet fordítunk ezeknek a területeknek takarítására, melyeket kiegészítettük szelektív gyűjtőkkel is. Ezt egy komoly munka előzte meg. 2020 nyarán diákmunkások bevonásával feltérképeztük a kerület köztéri hulladékgyűjtőjét, fotókkal térképet készítettünk róluk.
Afféle kuka-térképet hoztunk létre, mely lehetővé tesz egy fajta állapot-figyelést. Annak a felmérése alapján készült el a terv, hogy hol szükséges megújítani a kukáinkat, illetve hol van leginkább szükség a szelektív gyűjtőkre. Ezt megpályáztuk, és most készülnek rá az egyedi Budavári piktogrammal ellátott matricák. Fővárosi támogatással készült el a szelektív kukák applikációja, csakúgy, mint az ivókútjainké is.
A klímaváltozás miatt megnövekedett nyári meleg enyhítésére telepítettünk új ivó kutakat.
-Hogy állnak a nyilvános WC-k?
Ez egy nagyon fontos program volt számomra, szerintem jól állunk. Azt vállaltam, hogy minden kerületi játszótér mellett lesz WC.
Az egyiken volt korábban, egy másikat már megnyitottunk és felállítás alatt van a harmadik. Szép sorban, minden évben újakat építünk. Nagyon jó a fogadtatása.
A meglévők közül a Kapisztrán téri mosdót kitakarítottuk, újranyitjuk. A Budavári játszótér üzemeltető céget megörököltük, melynek a tevékenységi körét kibővítjük parkfenntartással, illetve a nyilvános WC-k üzemeltetésével.
A feladatot a szívén viselő vezetőnek célja, hogy a kerületi és megváltozott munkaképességű munkavállalóknak biztosítsunk munkalehetőséget. A fővárosi WC-kel kapcsolatban tárgyalásban vagyunk, ezeket a Csatornázási Művek üzemeltetik. Ez sajnos kicsit lassabb folyamat, mert több kézen kell átmennie a döntéshozatalnak.
Mi elsősorban azt kezdeményeztük, hogy a Palota úti, Szentháromság téri és a Batthyány téri nyilvános WC-k üzemeltetését vennénk át.
-Hajléktalan kérdés. Van ilyen?
Két olyan gócpontja van a kerületünkben, ahol ez visszatérő kérdést jelent. Az egyik a Batthyány tér, a másik a Vérmező. Két nagyon fontos dolgot kell megemlítenem. Az egyik a lakhatási válság szélsőséges esete, ez egy országos, de legalábbis fővárosi szintű szociális és lakhatási kérdés, aminek a megoldásában mi partnerek vagyunk. Keressük a megoldását. Én a magam részéről elfogadhatatlannak tartom, hogy miközben a Fővárosban százezer számra vannak üresen álló lakások, aközben tízezres nagyságban éljenek az emberek az utcán. – A számokat érdemes összevetni.
Testileg-lelkileg megromlott egészségi állapotban vannak és kiszakadtak a szociális kapcsolataikból. Az a furcsa, hogy a hajléktalan embereknek csupán 1-2%-a ilyen. A legtöbb hajléktalan emberen viszont nem látni , hogy hajléktalan, mert nem látszik rajta semmi, ami erre utalna. Munkába jár, nyugdíja van, hajléktalan szállón él. Tiszta, rendezett. A legtöbben csak ezt az 1-2 %-ot szokták hajléktalannak emlegetni. Miközben közülük van sok olyan, aki nem is hajléktalan – hanem valamilyen más okból került az utcára. Rájuk gondolunk, mikor azt mondom ez inkább a „testi-lelki szétesettség”. Nagyon sok gondoskodásra szorulnak. Őket a Magyar Máltai Szeretetszolgálat kezeli. A kerületben egy hajléktalan szálló és egy hajléktalan idős otthon, illetve az utcai gondozó szolgálat is van a fenntartásukban. Magam is úgy gondolom, hogy ennek a színvonalát növelni kell, tárgyalásban állunk a Máltai Szeretet Szolgálat vezetőivel, és szeretnénk ebben további szakmai civil szervezetetek bevonni. A folyamatos ellátást véleményem szerint csak úgy lehet hatékonyan megoldani, ha a kerület egyrészt megrendel szolgáltatásokat, másrészt mellétesz olyan infrastruktúrát, amivel ezek a szolgálatok működni tudnak. Például egy szociális szolgáltató központot, ahol van szociális mosoda. Ilyen és hasonló szolgáltatásokra gondolok, ahol valóban érdemi ellátást tudják biztosítani.
-Kaptak már támogatást a kerületben az akadálymentesítésre a fogyatékkal élők és az idősek?
Az új szociális rendeletünk és a szociális tenderek jelentős átalakítási tervét a hivatal összerakta. A frakció egyeztetés megtörtént, és ez is most várja a képviselő testület elfogadását. Onnantól ez elérhető lesz a kerület lakói számára.
-Mi a helyzet a patkányokkal?
A patkánykérdés már egy hároméves történet. A Fővárosi Önkormányzat kiírt egy közbeszerzést, melyet egy sajátos módon sikerült lefolytatni, így az előző 40 évig regnáló patkánymentesítést végző Bábolna Bio kikerült a rendszerből és egy olyan konzorcium nyert, amelynek nem volt szakmai tapasztalata. Akkor ezt, abban a formában nem lehetett elfogadni. Majd a jelenlegi fővárosi vezetés ismét kiírta ezt a közbeszerzést, ahol ismét ugyanez a cég nyerte el a pályázatot, de a személycserékkel már jól működik a szakmai munka. Ha valaki kártevőt lát, jelzi a rendszer felé és azonnal reagálnak. Az elmúlt hónapok elviteles ételszállításokkal elképesztően megnövekedett az a jelenség, hogy a vendéglőből elhozott ételt a közeli parkig vitték, ahol az ételmaradék, csomagoló anyag sok esetben a szemetes mellé került, ez pedig természetes módon okozza a patkányok elszaporodását. A sok esőzés nyilván átmosta a csatornákat, talán ez is segíthette a tisztulást, de jelenleg a kerületben és a Fővárosban jól működik a patkánymentesítés az azonnali reagálásnak köszönhetően.
-Déli pályaudvar. Úgy olvastam szereti bevonni a lakosságot a döntésekbe, most úgy tűnik, hogy ők írták felül az Önök elképzeléseit, mennyire átmeneti a buszpályaudvar kérdés elengedése?
A turisták visszatérésével újra felmerül a probléma, ezért ezt a kérdéskört nem lehet elengedni. Eredendően nem parkot akartunk építeni, és most sem parkolót akarunk építeni, hanem a turista buszhelyzetet szeretnénk megoldani. Aminek az egyik eszköze a parkoló. Mert a turista buszokat valahova el kell helyezni. A turista buszok többsége nem elektromos busz, hanem nagyok, füstölnek, a klímaberendezés miatt 40 fokban járatják a motort és a jelenlegi parkolóhelyeken nem férnek el. A Várban újabb építkezések zajlanak a Dísztér környékén, ezért még több busz szorul valahová elhelyezésre. Jelen állapotban ez azt jelenti, hogy itt fognak körözni a környéken. Ezt szeretnénk megakadályozni, megelőzni.
Amikor elkezdtük ezt a kérdést vizsgálni, megnéztük a bécsi rendszert, ahol a buszok regisztrációjával tervezni lehet a buszok érkezését, parkolását, az utasok leszállását. De sajnos ezt közterületi parkolóknál nem megoldható. Mivel ezt csak magán parkolóban lehet megoldani, ezért tartottuk jó ötletnek, hogy a MÁV felhagyott területére kerüljön a parkoló. Pillanatnyilag ez egy rozsdaövezet.
A lelakott MÁV épületek felújításával teremtettük volna meg a turista fogadót, sofőrpihenőt, közösségi teret, büfét, WC-t. Az elgondolás szerint a Mészáros utca felől állnának meg a buszok, és a gyalogos turistákat elektromos körjáratos busszal szállítanánk tovább. Pillanatnyilag is van terv az elektromos körjáratú kisbuszokra, egyedül a parkoló rész kivitelezését függesztettük fel. Úgy gondolom, hogy ezzel a lakossági ellenállással nem lehet ezt megépíteni. De azt látnunk kell, hogy csak az tud megvalósulni a tervekből, amire a MÁV-val meg tudunk egyezni. Mivel a terület a MÁV tulajdonában van. Hosszú időbe telhet, mire ez tető alá kerül, mivel először terveket kell elkészíteni, a kész projektekkel tudunk a MÁV-hoz fordulni, amit ők vagy jóváhagynak, vagy nem. Természetesen az ehhez kapcsolódó tanulmányterveket, forgalmi szimulációt, környezetvédelmi vizsgálatokat elkészítjük, ennek a közbeszerzése folyamatban van. Az egész kerületre készülnek a hatástanulmányok. Forgalomszámlálókat, zajmérő, légszennyezést mérőberendezéseket helyezünk el. Budapest Közút Kezelővel, BKK-val is és a turista szervezetekkel is együttműködve készítjük el ezeket a szimulációkat, tanulmányokat, hogy segítse a helyzetnek a rendezését. Közben a Főváros a BKK-nak utasítást adott, hogy egy Fővárosi szintű turista busz kidolgozása kezdődjék meg, mert ezt nem tudjuk megoldani egyedül. Mi ennek a motorja vagyunk, hogy ez egy Főváros szintű rendezés legyen. Ami szívfájdalmam, hogy minden Fővárosi szintű rendezés átfutási ideje 2-3 év. Sajnos az az elgondolás, hogy a turista busz megáll Kelenföldön és bejön vonattal, az nem életszerű megoldás tömeges turizmusra. Hosszútávon, vagy középtávon az infrastruktúrát megteremteni ehhez, de jelenleg ez nem áll rendelkezésre. Olyan turisták is vannak, akik már itt laknak szállodában, és egy napos városnézésre akarnak befizetni. Ezekre a koncepció gyártás elkezdődött
-Atomenergia – mennyiben érinti ez a kerületet?
Az atomenergia minden magyar állampolgárt érint, mert a Paks2 fejlesztéssel egy hat ezer milliárdos adósságot vesz a nyakába a magyar állam. Egy olyan orosz technológiának a behozatalával, amely az eddigi tapasztalatok alapján veszélyes és nem megbízható. Ráadásul egy olyan területen, amelyet ott bevizsgálták, hogy földtanilag sem megfelelő erre a feladatra. Mindezt egy olyan időben, ahol a világ minden részén építik le az atomerőműveket, mert ez a technológia nem vált be. A mai napig nem készült a világon egyetlen olyan atomtemető sem, ami megfelelne a biztonsági előírásoknak. egy ilyen bizonytalan technológiával ilyen rettenetesen eladósítani az országot nem lehet, és közben pedig az a pénz és figyelem, ami a diffúz energiahatékonysági programokra menne el. Például a kisebb voltaikus rendszerekre, napelem rendszerek, házi napelemes rendszerekre, a szélerőművekre, az nem tud idekoncentrálódni közben egy sokkal biztonságosabb egy olyan hálózat, ami nagyon sok kicsi elektrovoltaikus rendszerbe, napelemes rendszerből épül fel, mert az atomerőmű az egy nagy, ha az kiesik, akkor megzuhan az országos rendszer, de ha van sok kicsi, abból egy kiesése az nem okoz borulást. Ki tudják egymást segíteni és ráadásul nem veszélyesek a napenergiás rendszerek, mint az atom.
-Beszélt erről paksiakkal vagy bármelyik szakemberrel?
Személyesen nem, de azért fontos ez nekünk, mert amiatt, hogy a jelenlegi kormány Paksra koncentrálja a figyelmet, az energiát, a pénzt, a beruházásokat, emiatt nem készült el a mai napig az a kutatás sorozat, és az a dokumentáció, amely a műemléképületeknek a napenergiával való hatékonysági korszerűsítésére szolgálna. Itt a kerületben ez sok ezer műemléképületet érint, amelyekre a jelenlegi szabályozás szerint nem tehetünk fel a tetőre napelemet, viszont szükséges volna megoldani hatékony és megújuló energiával való ellátásukat.
-Napelem híján hogyan gondolta kivitelezni ezeket?
Szeretnénk erre vizsgálatokat készíteni, létezik egy EU-s pályázat, melyben pilot projektként szívesen megnéznénk, hogy műemléki környezetben például a napelemes tetőcserepek, ami megjelenésében nem különbözik a hagyományos tetőcseréptől hogyan működne, illetve olyan napelemes rendszerek kipróbálására is gondolok, amelyek esztétikailag beleillik az adott környezetbe. Visszatérve Paksra, ilyen lehetőségek megtervezésére kellene koncentrálni Paks helyett
-Milyen zöld beruházásokat tervez még? Mik a határidők – mármint elképzelés gyanánt?
A más kerületekkel való együttműködési megállapodások napelemek telepítésére, nos ezt egy jó lehetőségnek tartom. Ami még nagyon fontos számunkra, hogy a kerületben rendkívül nagy az átmenő forgalom. Nem pusztán a turisták miatt, de a napi kelet- nyugati ingázás rendkívül leterheli a kerületet, és ez az átmenő forgalom fizikailag akadályozza a kerületben élést, a zaj, a füst, a hang, rezgés, légszennyezés ez mind itt van. Ebben szeretnénk lépni. Például bezárni az M0-ást, a nyugati elkerülő rendkívül fontos volna. Most fog kiderülni, hogy a Lánchíd lezárása mit jelent számunkra ebben az ingázásban, hiszen a Lánchídon eddig átmenő forgalom kelet-nyugati ingázás ki fog minket kerülni. De szeretnék a kerületi parkolási rendszert is átalakítani. Arra szeretnénk segítséget nyújtani a kerületben élőknek, hogy inkább a közösségi közlekedést, vagy a környezetbarát közlekedési eszközöket használják. Szeretnénk, tenni azért is, hogy ez a bizonyos 15 perces város kialakulhasson, és élvezhessék az itt élők, hogy gyalog elérhető minden. Ez nem csak kerületi program, nyilván a Főváros is partner benne, illetve ez egy agglomerációs együttműködést is igényel
-Klímastratégiával kampányolt, mik voltak az elképzelések?
A SECAP az megvan, lezárult, a klímastratégiát befejezzük, a felülvizsgálat megtörtént, most továbbfejlesztjük. Ez egy kifejezetten lakossági folyamat. A nyitással feltudjuk gyorsítani. Az idén meg lesz a klímastratégiának a megújítása, illetve ehhez kapcsolódóan az építési szabályzat és az integrált településfejlesztési stratégiát ezzel a szemlélettel fogjuk az idei évben befejezni. Ez nagyon fontos lesz. Azok az uniós pályázatok, amelyekre készülünk, szintén ennek a jegyében születnek. Ezenkívül elkezdtünk egy ingatlan gazdálkodási stratégiát kidolgozni. Az első lépése ez a lakásgazdálkodási stratégia, amely most egy speciális helyzetbe került a lakástörvények átalakításának bizonytalanságai miatt. Ezt sem adom fel. Például szeretnénk önkormányzati bérlakásokat is építeni. Ez ügyben is el kezdtünk lépéseket tenni, és kifejezetten egy olyan lakásépítési programban gondolkodom, ami passzívházakkal, közösségi házakkal dolgozik. Egy Öko-Housing rendszerben, passzív vagy közel passzív bérlakás rendszer lenne. Kifejezetten ebbe a zöld irányba mennék el, és a kerületi társas ház felújítási pályázatot kifejezetten e köré alakítanánk. Olyan felújítások készülnek, amelyek zöld, energia hatékonyságot biztosítanak. Van erre céltartalékunk ebben az évben zöld fal és zöld tető programra. Terveink közt szerepel ezt is meghirdetni.
Ami még előttünk áll, egy olyan gazdaságfejlesztési program, ami kifejezetten előnyben részesíti a zöld gazdasági szereplőket. Például csomagolásmentes kereskedelem, üvegvisszaváltó hely létesítése.
A kerületben eddig kifejezetten a turizmus volt az egyetlen kiemelt gazdasági ágazat, ez most szeretném más ágazatokkal bővíteni. Terézvárosi kapcsolatokon keresztül, a zöld turizmust hogyan tudjuk bevonzani és segíteni
– Méhlegelők, van a kerületben?
A méhlegelő és a méhészet két különböző dolog. A méhlegelő nem a méztermelő méhek táplálásáról szól, hanem egy olyan virágos terület, ahol sokféle növény él együtt, és a beporzó rovarok sokaságának nyújt lehetőséget. Ez egy összetett rendszer, ami az énekesmadaraknak és sok más állatnak is élőhelyet biztosít. A skandináv országokban már vannak városi méhészeti programok is, mi itt még nem tartunk. Ezek főleg szociális programok. A városi méhlegelő ügyben ott tartunk, hogy azoknak az intenzíven fenntartott városi parkoknak egy részét ebbe a bio-diverz fenntartásba szeretnénk áthelyezni. Ez most sajnos időben és fizikailag összecsúszott azzal a helyzettel, hogy a Fővárosnak nincs pénze, megritkította a kaszálást, és a megritkított kaszálási időben jött az eső meg a meleg és felszaladt a gyep. Ezt úgy élik meg nagyon sokan, hogy az egész városban azért tettük ki a méhlegelő táblát, mert nem akarunk kaszálni. De ez így nem igaz.
-Köszönjük.