Többek között ez is kiderül abból a reprezentatív kutatásból, amely a magyar tulajdonú, vendéglátással, rendezvényszervezéssel és hotelüzemeltetéssel foglalkozó Eventrend Group megbízására készült el 2024 őszén. A közvéleménykutatás azt is megállapítja: a férfiak jobban élvezik az életet.
Íme, a kutatás első részének fontosabb megállapításai röviden:
1. A gasztro-élet csúcsán a fiatal férfiak állnak! A vendéglátóhelyek leglelkesebb látogatói a diplomás, 18-29 év közötti, átlag feletti jövedelmű férfiak, akik nemcsak enni szeretnek, hanem élményeket is keresnek.
2. Ünnep és barátság: mi hajt minket a vendéglátóhelyekre? A kutatás szerint legtöbben személyes ünnepek (36%) és baráti találkozók (35%) miatt látogatnak el éttermekbe. Az otthoni főzés helyetti kényelem azonban csak a vendégek 14 százalékát vonzza.
3. A „rántott sajt” ideje lassan lejárt. A „mentes” ételek már minden hetedik látogató számára fontosak. Az éttermek kreativitása és az egészségtudatosság egyre inkább teret nyer. A rántott sajt mindig sláger, nincs vele baj. Csak nem jelent megoldást a sokféle igényre.
4. Mi alapján döntenek a vendégek? A barátok ajánlása a legmeggyőzőbb érv (61 pont), míg az éttermek hírneve kevésbé, az éttermi szakértők véleménye pedig csak egy szűk kisebbség számára jelent útmutatást, a túlnyomó többség nem az ilyen jellegű vélemény alapján határoz.
5. Mennyi az annyi? Átlagosan 8500 forintot tartanak a magyarok elfogadhatónak egy éttermi fogyasztásért, de a budapestiek és az élménykeresők ezt túllépik. Mindent egybevetve, fejenként, havonta átlagosan 23 240 forint az elfogadható költés a vendéglátóhelyeken.
6. „Ki dönt?” – avagy inkább a férfiak szava a döntő… Bár a háztartások nagy részében a nők a szervezők, döntenek a nyaralásról, a pihenésről, hogy hol és mennyi ideig, az étteremválasztás mégis inkább a férfiak kezében van. A családi kupaktanács azonban mindent felülmúl, 81 százalék közösen határoz a kiválasztandó vendéglátóegységről.
7. A vendéglátóhelyek triója:
- Az alkalmi vendégek (51%) ritkán, ad hoc módon választanak.
- Az étkezésorientáltak (30%) gyakrabban járnak, de kevésbé ragaszkodnak kedvenc helyeikhez.
- Az élménykeresők (19%) az igazi gasztro-kalandorok, akik hajlandók többet költeni egy exkluzív élményért.
8. Miért nem dolgozunk kávézókban? A „home office” kategória meglepően alacsony népszerűsége (2%) azt sugallja, hogy a hazai vendéglátóhelyek atmoszférája még nem ideális a munkahelyi produktivitáshoz.
9. „Drágának tartjuk, de azért bírjuk a tempót!” – így látják a magyar árakat a vendégek. A megkérdezettek majdnem fele (45%) szerint a hazai vendéglátóhelyek árai még elfogadhatók, de majdnem ugyanennyien (42%) úgy vélik, hogy egyszerűen túlárazott minden. Akadt néhány „luxusfogyasztó” is, akik azt állítják: Magyarországon még mindig olcsóbb étterembe járni, mint Nyugat-Európában – mindannyian vastagabb pénztárcával a zsebükben nyilatkoztak így.
E kutatás szerint a vendéglátás igazi aranybányája a fiatal, tehetősebb férfiak csoportja, akik az élményekért és prémium minőségért hajlandók mélyebben is a zsebükbe nyúlni. A trendekből világosan látszik: a magyar vendéglátóiparnak érdemes továbbra is a különleges élményekre és a minőségi ajánlatokra koncentrálnia!