Mit tenne a természet?

Megosztás

Útmutató bizonytalan időkre – Ruth DeFries

A könyv „kitárgyalása” tette érdekessé az olvasmányt, melyről a lektor és vendégei elmondták, hogy nincs benne semmi újdonság. Szinte a teljes könyvet valahol valaki már megírta, hiszen mi magyarok ebben is régiek, és jók vagyunk. De senki nem fogalmazta meg a kérdéskört ilyen emészthetően, olvasmányosan, és röviden, tömören.

Dr. Cseh Katinka, Fotó: Bocskay Zsolt

A klíma és a globálisan összekapcsolt gazdaságok ikersárkányai alakítják a jövőt – a Mit tenne a természet? című könyvbemutatóját Dr. Cseh Katinka vezette fel.

Bevallom hősiesen, mikor a bemutatóra készültem, a könyv címe alapján egy újabb „Tisza nevében” című könyvleiratra készültem. Majd szemben ült velem Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyek osztályának vezetője, Mészáros Szilvia, a Kék Bolygó Alapítvány társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, és Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének vezetője, a kötet szaklektor maga.

A beszélgető partnerek, balról jobbra: Szigeti Cecília, Gyura Gábor, Mészáros Szilvia, Fotó: Bocskay Zsolt

A Mit tenne a természet? Útmutató a bizonytalan időkre című könyv angol nyelven jelent meg New Yorkban, melyet Radó Nóra fordított a magyar közönség számára.

Szigeti Cecília, Fotó: Bocskay Zsolt

Szigeti Cecília vezette be első kérdéskörként a 2008-as gazdasági válság kapcsán, hogyan alakulnak át a rendszerek. Kifejtette, hogy a krízisek által tanulunk. A valódi eredmények akkor születnek, mikor kilépünk a komfortzónánkból. A könyv egy sokkot mutat be. Történik valami nagy változás, legyen az erdőtűz, cunami vagy egy levél bebarnulása, kérdés hogyan válaszol a természet, majd ezeket a válaszokat hogyan lehet a társadalomban általánosítani.  

Mészáros Szilvia, Fotó: Bocskay Zsolt

Beszélgető partnereitől arra kérdezett rá, hogy a környezetükben hogyan reagáltak ezekre a helyzetekre. Mészáros Szilvia először köszöntette a hallgatókat, majd elmondta, hogy elképesztően nagy változásokat tudnak produkálni az emberi viszonyok egymáshoz, a természethez, például egy betegség, lásd a pandémia kapcsán. Reméli, hogy túl vagyunk rajta és bizakodva tekint előre, hogy ne jöjjön következő hullám. Elmondta, hogy kicsit lelassultunk, előtérbe kerültek a személyes kapcsolatok. A személyes találkozások jelentőségét méltatta. Evidenciává vált, hogy egy megbeszélést online le lehet folytatni, és ehhez nem szükséges átutazni egy fél világot, vagy Európát, ezzel is segítve a környezetet. Úgy véli, az emberek viselkedését pozitív irányba terelte a krízis.

Gyura Gábor, Fotó: Bocskay Zsolt

Gyura Gábor a pénzügyi világ oldaláról mutatta be a krízist, ami mi sem volt egyszerűbb, hiszen ő maga 2008-ban kezdett a területen dolgozni, amikor is a gazdasági világválság bekövetkezett. Vagyis a sokkokból bőven jutott személyes tapasztalat. A jegybankoknak feladata folyamatosan figyelni azt, hogy miből lehet a következő pénzügyi válság. Hogyan tudják azt megelőzni. Milyen jeleket kell figyelni, milyen indikátorokon, adatokat kell elemezni, vagy mennyire ellenálló a pénzügyi rendszer. Épp a 2008-as válság után tudott fejlődni a módszertan, mind a központi bankban, mind a kereskedelmi bankokban. Stresszteszteket végeznek, hogy a pénzügyi rendszer mennyire ellenálló a különböző sokkokkal szemben. De hogy hogyan jön ez a könyvhöz? “A válságkezelő megoldásba nem vettük bele a természetet. Folyamatosan vizsgáltuk mi történik olyankor, ha nagy árzuhanás történik, például ingatlanpiaci összeomlás, tőzsdei buborék kipukkan, stb. Klasszikus pénzügyi sokkokban gondolkodott korábban általában a pénzügykezelési szakma, de az elmúlt években kopogtatott az ajtón a klímaváltozás, itt van rengeteg más fenntarthatósági probléma. Ökológiai katasztrófák árnyékában élünk ,és figyelnünk kell, ez hogyan hat a gazdaságra, a pénzügyi rendszerre. Ez az MNB-ben is nagyon forgó téma, mely sok gondolatot szül bennünk és az ilyen könyvek nagyon sok ötletet tudnak adni”- reagálta a pénzügyi szakember.

A könyv nagyszerűsége, hogy nem a riogatásokkal foglalkozik, mint általában a környezetvédelemről szóló könyvek, hanem kiutakat mutat. Eszközöket, eljárásokat, módszereket mutat arra, hogy mi az, amit a természetben lehet alkalmazni, és talán a társadalomban is megoldásokat jelent.

Ha képesek vagyunk felhagyni a megrögzött szokásainkat, izgalmas olvasnivalóra lelünk a könyvben. Erre buzdít a szerző maga is, Ruth DeFRies, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora.

Aktuális

Így költünk, ha érkezik a baba

Ha bővül a család, a megfelelő otthon biztosítása a...

A fenntartható jövő megvalósításához nélkülözhetetlen a gazdaság zöldítése

Hiszünk abban, hogy a jövő a közép-európai együttműködésben rejlik,...

Bányató visszatöltéssel a fenntarthatóságért és szokatlan madárvédelem.

A kavicsbányák sokoldalúsága A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kiemelt...

Már 34 áruházban fogadja a SPAR a használt sütőolajat

A háztartási használatot követően több tonna étkezési olajat és...