Mit tenne a természet?

Megosztás

Útmutató bizonytalan időkre – Ruth DeFries

A könyv „kitárgyalása” tette érdekessé az olvasmányt, melyről a lektor és vendégei elmondták, hogy nincs benne semmi újdonság. Szinte a teljes könyvet valahol valaki már megírta, hiszen mi magyarok ebben is régiek, és jók vagyunk. De senki nem fogalmazta meg a kérdéskört ilyen emészthetően, olvasmányosan, és röviden, tömören.

Dr. Cseh Katinka, Fotó: Bocskay Zsolt

A klíma és a globálisan összekapcsolt gazdaságok ikersárkányai alakítják a jövőt – a Mit tenne a természet? című könyvbemutatóját Dr. Cseh Katinka vezette fel.

Bevallom hősiesen, mikor a bemutatóra készültem, a könyv címe alapján egy újabb „Tisza nevében” című könyvleiratra készültem. Majd szemben ült velem Gyura Gábor, a Magyar Nemzeti Bank Fenntartható pénzügyek osztályának vezetője, Mészáros Szilvia, a Kék Bolygó Alapítvány társadalmi és nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője, és Szigeti Cecília, a Széchenyi István Egyetem Nemzetközi és Elméleti Gazdaságtan Tanszékének vezetője, a kötet szaklektor maga.

A beszélgető partnerek, balról jobbra: Szigeti Cecília, Gyura Gábor, Mészáros Szilvia, Fotó: Bocskay Zsolt

A Mit tenne a természet? Útmutató a bizonytalan időkre című könyv angol nyelven jelent meg New Yorkban, melyet Radó Nóra fordított a magyar közönség számára.

Szigeti Cecília, Fotó: Bocskay Zsolt

Szigeti Cecília vezette be első kérdéskörként a 2008-as gazdasági válság kapcsán, hogyan alakulnak át a rendszerek. Kifejtette, hogy a krízisek által tanulunk. A valódi eredmények akkor születnek, mikor kilépünk a komfortzónánkból. A könyv egy sokkot mutat be. Történik valami nagy változás, legyen az erdőtűz, cunami vagy egy levél bebarnulása, kérdés hogyan válaszol a természet, majd ezeket a válaszokat hogyan lehet a társadalomban általánosítani.  

Mészáros Szilvia, Fotó: Bocskay Zsolt

Beszélgető partnereitől arra kérdezett rá, hogy a környezetükben hogyan reagáltak ezekre a helyzetekre. Mészáros Szilvia először köszöntette a hallgatókat, majd elmondta, hogy elképesztően nagy változásokat tudnak produkálni az emberi viszonyok egymáshoz, a természethez, például egy betegség, lásd a pandémia kapcsán. Reméli, hogy túl vagyunk rajta és bizakodva tekint előre, hogy ne jöjjön következő hullám. Elmondta, hogy kicsit lelassultunk, előtérbe kerültek a személyes kapcsolatok. A személyes találkozások jelentőségét méltatta. Evidenciává vált, hogy egy megbeszélést online le lehet folytatni, és ehhez nem szükséges átutazni egy fél világot, vagy Európát, ezzel is segítve a környezetet. Úgy véli, az emberek viselkedését pozitív irányba terelte a krízis.

Gyura Gábor, Fotó: Bocskay Zsolt

Gyura Gábor a pénzügyi világ oldaláról mutatta be a krízist, ami mi sem volt egyszerűbb, hiszen ő maga 2008-ban kezdett a területen dolgozni, amikor is a gazdasági világválság bekövetkezett. Vagyis a sokkokból bőven jutott személyes tapasztalat. A jegybankoknak feladata folyamatosan figyelni azt, hogy miből lehet a következő pénzügyi válság. Hogyan tudják azt megelőzni. Milyen jeleket kell figyelni, milyen indikátorokon, adatokat kell elemezni, vagy mennyire ellenálló a pénzügyi rendszer. Épp a 2008-as válság után tudott fejlődni a módszertan, mind a központi bankban, mind a kereskedelmi bankokban. Stresszteszteket végeznek, hogy a pénzügyi rendszer mennyire ellenálló a különböző sokkokkal szemben. De hogy hogyan jön ez a könyvhöz? “A válságkezelő megoldásba nem vettük bele a természetet. Folyamatosan vizsgáltuk mi történik olyankor, ha nagy árzuhanás történik, például ingatlanpiaci összeomlás, tőzsdei buborék kipukkan, stb. Klasszikus pénzügyi sokkokban gondolkodott korábban általában a pénzügykezelési szakma, de az elmúlt években kopogtatott az ajtón a klímaváltozás, itt van rengeteg más fenntarthatósági probléma. Ökológiai katasztrófák árnyékában élünk ,és figyelnünk kell, ez hogyan hat a gazdaságra, a pénzügyi rendszerre. Ez az MNB-ben is nagyon forgó téma, mely sok gondolatot szül bennünk és az ilyen könyvek nagyon sok ötletet tudnak adni”- reagálta a pénzügyi szakember.

A könyv nagyszerűsége, hogy nem a riogatásokkal foglalkozik, mint általában a környezetvédelemről szóló könyvek, hanem kiutakat mutat. Eszközöket, eljárásokat, módszereket mutat arra, hogy mi az, amit a természetben lehet alkalmazni, és talán a társadalomban is megoldásokat jelent.

Ha képesek vagyunk felhagyni a megrögzött szokásainkat, izgalmas olvasnivalóra lelünk a könyvben. Erre buzdít a szerző maga is, Ruth DeFRies, a Columbia Egyetem fenntartható fejlődést kutató professzora.

Aktuális

Tovább növelné a visszaváltást a MOHU

Az italos palackok új visszaváltási rendszerének első évi tapasztalatairól...

Koreai és japán autók javításában az élen

Magyarországon az Autó Caro Kft. 25 éves tapasztalattal biztosítja...

Továbbra is számos élménnyel várja a látogatókat a Sóvidék

Dr. Kiss Róbert Richard Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró ezúttal...

Május végéig tart a Fülemülék éjszakája programsorozat

Idén is megrendezik a Fülemülék éjszakája országos rendezvénysorozatot: a...

Az áramszámla határozza meg, hogy érdemes-e napelemet és energiatárolót telepíteni

A Csabacast alumíniumöntvényeket készítő cég telephelyén egy már meglévő...