Magyar tudósok, akik Nyugaton alakították a 20. század történelmét
A marslakók legendája a második világháború idején a Los Alamos-i atomkutató-intézetben keletkezett. „Önreprodukáló lények, akik a földi ember meglepően jó utánzatai – mondta róluk Philip Morrison amerikai fizikus. – Kicsit furcsán néznek ki, és jellegzetességük, hogy okosabbak a földi embereknél. Hiába iparkodtak titokban maradni, leleplezi őket túlsúlyuk olyan területeken, mint a matematika, a fizika, a muzsika és a mozi. Egyszóval: ők a magyarok”.
Marx Györgyöt, aki maga is atomfizika-professzor volt,mindig is foglalkoztatta a magyar tehetségek sorsa, hazai és külföldi fogadtatásuk, világtörténelmet alakító szerepük. Sorra felkereste hát a híres tudósokat – Békésy Györgyöt, Hevesy Györgyöt, Neumann Jánost és Szilárd Leó esetében a néhai kutató rokonait. Ezen találkozások nyomán született, A marslakók érkezése című kötet, ami rendkívül érdekes, olvasmányos történetek mentén mutatja meg számunkra, hogy miként formálták a 20. század világtörténelmét e kutatók és vívmányaik, emellett pedig abba is betekintést kapunk, hogy a magyar történelem miként formálta e tudósok életútját.
Hogy a magyar iskola vagy a társadalmi viszonyok különös kombinációja okozta-e, hogy a budapesti gimnáziumokból tehetségek ily mértékű áradata bontakozhatott ki, az világszerte spekulációk tárgya. A szerző arra a következtetésre jut, hogy Magyarországon ígéretesek voltak a lehetőségek, amit a Nyugat (a kivándorló marslakók fogadásával) ki is használt.
Vajon kire és mire fognak emlékezni az iskolai történelemkönyvek 300 év múlva? Hitlerre és Sztálinra, Clintonra és Jelcinre, Gömbösre és Rákosira? – teszi fel a szerző a kérdést. Vagy arra, hogy a 20. században kezdődött el az ATOMKOR, amely alapvetően átalakította a gazdaságot, az orvostudományt, a világpolitikát. Elindítói Szilárd Leó (neutron-láncreakció), Hevesy György (radioaktív nyomjelzés) és Wigner Jenő (vízhűtésű teljesítményreaktor) voltak. A KOMPUTERKOR is a 20. században indult, szupertitkos katonai programként, de fél évszázad alatt elérkezett iskoláinkba és otthonainkba is. A mai számítógép Neumann János fejében fogant. Annak széles társadalmi jövőjét Kemény János ismerte fel, és a hálózat első létrehozásával ő valósította meg. A számítógépek százmillióiban villámsebesen számoló-gondolkozó mikroprocesszor felgyorsítása pedig Andy Grove/Gróf András érdeme. Az ŰRKORSZAKOT a századelőn Hermann Oberth álmodta meg, Kármán Tódor a századközépre formálta realitássá Kaliforniában. A századvégen magyar kezek által épített eszközök dolgoztak a Holdon, a Marson, és voltak úton a Szaturnusz felé.
A szerző húsz világhíres kutatóról – Kármán Tódor, Hevesy György, Szilárd Leó, Wigner Jenő, Teller Ede, Neumann János, Erdős Pál, Kemény János, Gróf András / Andy Grove, Soros György, Lánczos Kornél, Koestler Arthur, Harsányi János, Békésy György, Szent-Györgyi Albert, Bay Zoltán, Telegdi Bálint, Oláh György, Kürti Miklós és Gábor Dénes – részletes, fotókkal, dokumentumokkal illusztrált portrét is rajzol. Marx György pedig a kötet végén félszáz olyan marslakó lexikonját nyújtja át az olvasónak, akik magyar gyökerekkel, de Nyugatról alakították a 20 századot.