Vajon mi köti össze a japán császárt, az angol királynőt és II. János Pál Pápát? Nem hiszik el, bennük semmi közös nincs, pusztán az országunktól kapott diplomáciai ajándék, melynek centijét aranyárban mérik, nem más, mint a Halasi csipke.
A csipke, mint olyan, több száz évre visszamenően kelt életre a különböző mintákban, ám a Halasi Csipkét minden álmot felülmúlva miliméterről – miliméterre készítve varrják Kiskunhalason. A leheletvékony fonálból és selyemből készült csipkevarrást ma már csak 11 asszony ismeri a világon. A csipkék királynője, a királynők csipkéje jövőre 120 éves lesz.
A csodálatos varrott kelme Hrivnák Tünde és a Halasi Csipke Alapítványnak köszönhetően reneszánszát éli. A régi hagyományt a magas minőségű anyagokkal ötvözve jelenkori divatirányzatával, a jövő számára is szeretne utat mutatni. Megmutatni milyen lehetőségek rejlenek egy ládában, és milyen szorgos kezek, tudás, és tökéletes elképzelés kell egy ilyen remekmű elkészítéséhez.
A csipkeszobrászok 1902-től írják le a nemes anyag történetét, amikor is Dékáni Árpád bemutatta az első Halasi csipkéket. A történet igen érdekesen kezdődött, és szinte azonnal kinccsé vált. Díjakat nyert Párizstól a világ sok pontján át, s ez a fenség nem kopott az idők sodrásában, pedig a háborúk őt sem kímélték. A csipke azonban örök. Sőt, napjaink divatjában Hrivnák Tünde munkásságban ismét trónt követelt magának, háta mögött hagyva a Brüsszeli csipkét és az összes többit.
Mi is kellhet több egy divattervező számára, minthogy életre keltett ruhái sorra nyerik el nem csak a díjakat, de vásárlói egymásnak adják a kilincset, és bemutatóról bemutatóra hívják.
És megvan… A divattervező nem csupán a halasi csipkét álmodja ruhára, de örömmel hódol a matyói hímzésnek, és a kalocsai minták előtt is. Az álomból derül ki, milyen motívumokat tartalmaz, és milyen sűrűségű csipkévé válik a motívumok által. Ez a csipkeszobrászat. Tünde a csipke köré tervezi meg a színeket, az alapanyagokat, a formákat. A fekete-fehér az örök klasszikus, majd a kék árnyalatai, hisz’ királyokról szól…
A csipke kulturális kincs, kézi hímzéssel, az értékek állandóak a hétköznapokban, tiszta lelkületet, alkotást jeleníti meg, a kék a bizalom színe, az alapanyagok az állandóság köré fonva az eleganciát tükrözik. A csipke pedig feledhetetlenné teszi a ruhát és viselőjét is. Chanell alapanyagot használ, tiszta selymet, némelyiket a 100% pamut teszi egyedivé. Fontos, hogy az összkép mindig harmóniát tükrözzön és jelenítsen meg.
A csipketechnikák bemutatására rengeteg meghívást kapnak. Tünde naptára erre az évre már szinte teljesen tele foglalással. Irány a Művészetek Völgye, Herend, Bécs, s ami a legfontosabb, a Budai Vár, augusztus 22-én.
Kárpátaljára több meglepetéssel is készül. 2018-ban kezdetett el dolgozni a Kárpátalja Népfőiskola Egyesülettel, ahol Molnár Eleonórával kitűzték célul, hogy a fiatalok számára újra hordható értéket teremtenek és szeretnék, ha egyre többen nem csak viselnék a népi motívumokat, de megtanulnák készíteni a hagyományos hímzéseket, szőtteseket. Kárpátalja hagyományában a beregi szőttes az úr. Prófusz Marianna népművész irányításával készült a 20 db-os kollekció. Az alapszíneket használva kék, piros, fekete, fehér. A szövést úgy kell elképzelni, hogy szálanként szövik meg a mintákat, vagyis itt is a kézimunkának értékét láthatjuk viszont. A mintákban geometrikus,szögletes motívum világ újdonságnak számít a kalocsai kerek és virágos minták után, mellyel amerikai körúton jártak. S ha ez nem volna elég, Kárpátalja életét, népművészetét Vidnyánszki Attila színpadra rendezte, s az Időfonal az erre tervezett kollekcióban mutatták be a beregszászi színészek. Kárpátalja népművészetéről az ott élő magyarok sorsáról, múltjáról és jelenéről szól, megjelenik benne helyi népzene, népdalok is tükrözik mit is jelent az, hogy Kárpátalja. Ha a teljes képet szeretne látni a kárpátaljai magyarságról, akkor ezt az előadást látnia kell.
Az újabb darab pedig a nagydobronyi keresztszemes hímzést dolgozza fel, melyhez Szűcs Nelli a Nemzeti Színház színésznője rendezett, aki maga a mű főszereplője. Tartai Viki pedig beregszászi színésznő a társszereplő, aki a Déryné társulat vezető színésznője. Az előadást július 28-án Nagydobronyban láthatták, majd július 29-én Munkácson.
Tünde nem csupán a divatra gondol, mikor ruháit tervezi, 2017-ben azzal az elgondolással kezdte a csipke feldolgozását, hogy a csipkének olyan teret adhasson, hogy az ne csak a vitrinben porosodjon, hanem a méltóságnak adjon méltó helyet a hétköznapokban. S ami ennél is fontosabb volt, hogy az egykori népművészeti ágazatot ötvözze a mai divattal. Ezért keresi, kutatja a népművészet mintáit, hogy megjeleníthesse, újragondolja, az esetlegesen megkopott, vagy akár elfeledett motívumokat, melyek szebb kort is megéltek. Ugyanakkor hiánypótló dologra is bukkant munkája során, a vadász kollekciója ennek nyújt teret.
A férfiaknak szánt Nimroad és a Hölgyek számára készült Vondeer kollekció a vadászat szerelmesei számára készülnek. Tündét ugyanis elbűvölte a vadászat szükségessége, az állatok, természet védelme, s ami a legfontosabb a vadászatokon a hagyományok, a vad előtti tisztelet.