Az ivóvíz létfontosságú szolgáltatás, ezért fontos, hogy az ágazat végre a szabályozás területén is a megfelelő rangra emelkedett, és eleget tesz az európai uniós elvárásoknak is – mondta Horváth Péter János, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) elnöke a Vízmű Panoráma című szakmai folyóiratnak adott nagyinterjújában.
A MEKH elnöke felidézte, hogy a víziközmű ágazat elmúlt csaknem egy évtizedét a dinamikus változás jellemezte, aminek legfontosabb eleme az ágazati integráció volt, ami átláthatóbb és hatékonyabb struktúrát teremtett. Míg tíz évvel ezelőtt még közel 400 víziközmű-szolgáltató működött az országban, addig mára ez a szám 40-re csökkent, ugyanakkor a szolgáltatók egységes működési keretek között dolgozhatnak, a rezsicsökkentés eredményeként megfizethető díjakat alkalmaznak, és a hivatal fogyasztói elégedettséget vizsgáló jelentései szerint is megfelelő minőségű szolgáltatást nyújtanak – tette hozzá.
Az ágazat jövőjével kapcsolatban a MEKH elnöke elmondta, hogy a szabályozói oldal és a piaci szereplők is egy stabil alapokon működő víziközmű-szolgáltatási szektor megteremtésében érdekeltek, ahol első és legfontosabb a fogyasztók minőségi és biztonságos ellátása egészséges ivóvízzel. Horváth Péter János hangsúlyozta, hogy szabályozóként a MEKH elkötelezett a fenntarthatóság szempontjai mellett is, hiszen a hivatal minden döntésével közvetve hatással van a természeti környezetre is, aminek a víz alapvető összetevője.
Megfizethető szolgáltatásban gondolkodunk, ahol mindenki egyenlő eséllyel és kiszámítható áron jut hozzá a vezetékes vízhez és a szennyvíztisztítási szolgáltatáshoz – mondta a MEKH elnöke, aki hozzátette, hogy e létfontosságú ágazatban az üzleti érdekek soha nem állhatnak a társadalmi, illetve a fogyasztói érdekek felett.
A MEKH elnöke emlékeztetett, hogy az elmúlt időszakban több olyan előremutató lépés is történt az ágazatban, ami hozzájárult a víziközmű-szolgáltatók működésének javításához és az ellátásbiztonság fenntartásához. Mint mondta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében több fejlesztési projekt indult, illetve fejeződött be sikeresen: új közműves szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek épültek, ivóvízminőség-javító programok valósultak meg. 2018 és 2021 között csak ivóvízminőség-javításra 33 projekt keretében 28 milliárd forintot költött az állam, aminek eredményeként sok településen immár lényegesen jobb minőségű ivóvíz áll a lakosság rendelkezésére – tette hozzá.
Horváth Péter János rámutatott, hogy a szennyvízelvezető hálózatok bővítése és korszerűsítése is folyamatos: a szennyvízkezeléssel kapcsolatos fejlesztésekre 2018 és 2021 között 186 milliárdot fordított az állam, és ezek a projektek összesen 412 351 fő életkörülményeit javították.
A MEKH elnöke kitért arra is, hogy az ellátásbiztonság és az évről évre javuló szolgáltatási színvonal fenntartása a továbbiakban is feladata lesz a cégeknek, kiegészülve a fenntarthatósági és társadalmi tudatformálási célok teljesítésével. Mint mondta, fontos, hogy a jövőben a felhasználói oldalon szélesebb körben tudatosítsuk, hogy az ivóvíz felbecsülhetetlen közös kincs, és ennek megfelelő megbecsülést és védelmet érdemel.