A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) villamosenergia piacmonitoring jelentése szerint augusztusban tovább folytadódott a villamosenergia árának emelkedése az európai és a hazai piacokon egyaránt.
Augusztusban a magyar piacon a másnapi árak átlaga száz euró fölé kúszott és elérte a 109 €/MWh értéket, a munkanapok zömében pedig a másnapi zsinórár is meghaladta a 100 €/MWh-t. A jövő évi zsinórárak is tovább emelkedtek és meghaladták a 86 €/MW értéket, ami a tavaly augusztusi érték duplája.
Az áremelkedést leginkább a tényezőárak növekedése okozta. Az erős ázsiai szén- és LNG-kereslet felfelé húzta a szén- és földgázárakat, ami emelte a villamosenergia árát. Az dráguláshoz hozzájárult a jelentős kereslet miatti kvótaár-növekedés is.
A másnapi árak vonatkozásában fontos fejlemény, hogy augusztusban a német szélerőművi termelés 30%-kal magasabb volt, mint az előző hónapi érték. Ez csökkentette ugyan a német DAM-árakat, de ez nem tudott megjelenni a magyar piacon, mivel szűkösek voltak az északi importkapacitások.
Osztrák és szlovák irányból összességében 700-900 MW-tal alacsonyabb kapacitás állt rendelkezésre, ami miatt a magyar és osztrák ár teljesen elvált egymástól. Előfordult 160 €/MWh-t is meghaladó órás árkülönbség is, azaz a magyar ár ennyivel volt magasabb az osztráknál. A magas árak kialakulásához hozzájárult az is, hogy folyamatos volt a balkáni importigény: az órák minimum 78%-ban Magyarország exportált a déli országok irányába.
A legnagyobb európai piacokon a magas gázárak miatt csökkent a gázüzemű erőművek termelése: Németországban például több mint 50%-kal csökkent a termelés az előző év augusztusához képest. A hazai termelés 6%-kal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett villamos energia és a földgáz árát jogszabályok rögzítik és tartják fixen, azaz a magyar lakosság védett a piacokon kialakult áremelkedésekkel szemben.