Elképesztően gazdag természeti adottságokban a kis település, ami már a nemzetközi művészeti térképre is felkerült!
A zempléni Hejce egy rendkívül sokszínű és egyedülálló hegyi falu. A lakosok száma ugyan csekély, alig 350 fő, de látnivalókban és történelmi pillanatképekben igen gazdag. Itt rendezték meg Az erdő szava programsorozatot, ami egyesíti a természetet, a művészetet és a gazdag történelmi örökséget.
Kulcsár Józsefet, Az erdő szava programsorozatot kezdeményező QUERCUS Egyesület vezetőjét kérdeztük.
Hogyan mutatná be Hejcét annak, aki még sosem járt itt?
Hejce egy gyönyörű kis falu, elképesztően gazdag természeti és kulturális örökséggel. A hegyek között van, friss a levegő, erdők ölelik körül, egyszóval mesebeli a táj. Az épített környezet is lenyűgöző, hiszen a házak az 1800-as évekből még állnak, az utcafronton egységes látvány fogadja a látogatókat. Kevesen tudják, de ez az egyik legősibb településünk, már 1009-ből van róla adat. Fontos megemlíteni a pincerendszert is. Régen Kassáról, Egerből is az egyházak az értékeiket a háború idején odavitték és ez ma is nyitott a látogatóknak. Egy dologról még ismerhetik: itt van a Bors-hegy, ami egy repülőgép baleset helyszíne volt. 2006. január 19-én a szlovák légierő An–24-es repülőgépe, 43 emberrel a fedélzeten, műszaki okok miatt lezuhant, a fákat egy 800-szor 40 méteres sávban letarolva. A tragédia helyszínén 42 kopjafa állít emléket a tragédia áldozatainak.
A művésztelep neve ma már összeforrt a településsel. Kik érkeznek ide nyaranta?
30 éve jönnek különböző országokból a festőművészek. Hollandiából, Csehországból, Lengyelországból, Szerbiából és más országokból is jöttek már festők, akik közül sokan rendszeresen visszajárnak. Kevesen tudnak erről a helyről, pedig minden megvan itt, hogy turisztikailag vonzó célpont legyen. A célunk, hogy a Művészetek Völgye mintájára Hejcén is létrehozzunk egy olyan rendezvénysorozatot, ami méltó lehet a település elképesztő adottságaihoz.
Hogyan sikerült Az erdő szava programsorozat?
Rengetegen jöttek el, belföldről és külföldről is. Büszkeséggel tölt el, hogy a helyi emberek is kivették a részüket, a programokra kíváncsiak voltak ők is és a turisták is. Volt koszorúzás a tragédia helyszínén, a művészeknek pedig felajánlottuk, hogy a sárospataki művelődési házban, a tokaji művelődési házban és Gávavencsellőn kiállítást fogunk nekik szervezni. Van egy hagyományunk is: minden évben megkapja valaki a pásztorbotot. Ezt egy fafaragó bácsi készíti és ebből viszont mindig csak egyet adunk át egy évben. Most a lengyel konzul kapta meg.
A szervezésben részt vett a QUERCUS Egyesület is. Mióta létezik és mit jelent a nevük?
Az egyesületet közel 3 éve alapítottuk, a COVID idején. Szerettük volna a természeti értékeket bemutatni az embereknek és akkor találtuk ki az egyesület nevét is. A Quercus a (kocsányos) tölgy latin neve, amire azért esett a választás, mert az erdő tele van a tölgyfával. Épp tölgyfában érlelt tokaji bort ittunk, és akkor megegyeztünk, hogy az egyesület neve tölgyfa lesz. A cégbíróság szerint viszont túl sok van belőle, így azt ajánlották, hogy más nevet találjunk ki. Akkor találtuk ki, hogy QUERCUS legyen a nevünk, latinul tölgyfa.