Élhető falvak és városok környezetszépítési megoldásai mutatnak példát országszerte.
A Virágos Magyarország díjátadó gálája minden évben a környezettudatosság, a településszépítés és a közösségépítés igazi ünnepe. Az idei, immár 32. megmérettetésen többszáz település 400 pályázata versengett. A november 21-i, ünnepélyes díjátadón több mint 50 szakmai és közel 30 támogatói elismerés talált gazdára.
“Az épített örökségünk, a kultúrkincseink elbűvölik a látogatókat, de fontos, hogy mindezek és környezetük megóvására energiát fordítsunk” – mondta az eseményről Dr. Kiss Róbert Richard, Prima Primissima-díjas turisztikai szakújságíró.
Város kategóriában Kecskemét és Szentes, falu kategóriában Súr és Várda vihette haza a fődíjat, és idén először különdíjban részesítették az 500 fő alatti kistelepülések környezetszépítő erőfeszítéseit is.
A kertész- és tájépítész mérnökökből, várostervezőkből és turisztikai szakemberekből álló szakmai zsűri közel 80 kategóriában jutalmazta a pályamunkákat. A mozgalom jelmondata, az „Élhető városok és falvak” szellemében a helyszíni bejárásokon leginkább az igényes, klímaváltozást tűrő zöld környezet kialakítását, a fenntarthatóságot és a közösségi szerepvállalást értékelték.
A Virágos Magyarország verseny több mint három évtized alatt a környezetszépítés, a fenntarthatóság és a közösségépítés valódi mozgalmává nőtte ki magát. A résztvevő települések munkája szebbé és élhetőbbé varázsolja környezetünket, és hozzájárul Magyarország turisztikai vonzerejének növeléséhez is.
Egresitsné Firtl Katalin, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a díjátadón elmondta: „Egyre több vendég keresi azokat a helyeket, ahol a környezetbarát megoldások nem csupán jelen vannak, hanem a közösségek mindennapi értékrendjét alakítják. Amikor a látogatók gondosan ápolt parkokat, virágos kerteket és klímatudatos zöldfelületeket látnak, érzik, hogy az ott élők szeretik és megbecsülik környezetüket – és e harmónia élményével térnek haza. Ez a Virágos Magyarország mozgalom valódi esszenciája.”
Idén nagyváros kategóriában Kecskemét, a 30 ezer lakosnál kisebb városok közül pedig Szentes vehette át a fődíjat. A falvak közül Súr lett a legvirágosabb ezer főnél népesebb, míg Várda az 1000 fő alatti győztes település. Budapesten a XVI. kerület érdemelte ki Budapest Főváros Fődíját.
Idén is megmozgatták a közösségeket a tematikus díjak, amelyekre hagyományosan a legtöbb pályázat érkezik. Az Év főtere díjat Kardosnak ítélték oda, az Év fasora pedig Paks Duna-parti gesztenyesora lett.
Az Év óvodakertje elismerést a Budapest XXII. Kerület Egyesített Óvoda nyerte el, a Virágos városi- és faluséták kategória idei díjazottja pedig Miskolc.
A Magyar Turisztikai Ügynökség és a Visit Hungary Nonprofit Zrt. különdíját város kategóriában Mezőkövesd, falu kategóriában Háromhuta kapta, míg a Fővédnöki díjat Baranyahídvég vehette át. A Miniszterelnöki különdíjat idén Harkány és Vonyarcvashegy érdemelte ki. A Virágos önkormányzatért díjat Tatabánya, Esztergom, Érsekcsanád, Kisbodak és Budapest XIV. kerülete vihette haza, az Agrárminisztérium díjait Nagykőrös és Etyek nyerte el.
Az Év zöld innovációja Debrecené lett, Az Év virágzó közössége elismerést 2025-ben Szikszó tudhatja magáénak. Emellett különdíjas lett Dunakeszi, magas színvonalú zöldfelület-gazdálkodásáért.
Új kezdeményezésként az öt legkisebb lélekszámú, 500 fő alatti falu környezetszépítő erőfeszítéseit különdíjjal méltatták: Gagyapáti, Kékkút, Hegyhátszentmárton, Salföld és Regéc klímatűrő virágokat, fákat és cserjéket tartalmazó, nagyértékű ajándékcsomagot vihetett haza.
A díjazottak teljes névsora a verseny honlapján érhető el.