A természetkárosítás ellen nem elegendő a törvény szigorítása

Megosztás

A természetet károsító bűncselekmények egyre súlyosabb méreteket öltenek hazánkban – legyen szó akár védett állatok, növények elpusztításáról vagy illegális kereskedelméről. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a TRAFFIC és a WWF Magyarország üdvözli, hogy az Országgyűlés napirendjére került egy természetkárosítással és állatvédelemmel összefüggő törvényjavaslat, azonban úgy vélik, a hatékony fellépés érdekében pusztán a törvényi szigorítás nem célravezető. Ezért a három nagy múltú szakmai szervezet levélben fordult az országgyűlési képviselőkhöz, melyben széleskörű szakmai egyeztetést kezdeményeznek és további konkrét javaslatok megfontolására kérik a képviselőket.

Minden idők talán legsúlyosabb madármérgezése Turán; elpusztult fokozottan védett vörösnyakú lúd, söréttel a testében; mintegy 1200 tő, világszinten ritka, rendkívül nagy értékű kaktusz Mexikóból Magyarországra csempészve – hosszan lehetne folytatni a sort. Évről évre egyre súlyosabb természetkárosítási bűncselekményekről olvashatunk a hírekben, azonban az esetek igen kis része kerül napvilágra, még ritkábban történik vádemelés, és jut el az ügy a bíróság elé. Ha egyáltalán a bűnüldöző szervek tudomására is jutnak az ilyen ügyek, a környezet és természet ellen elkövetett bűncselekmények esetében sokszor igen bonyolult a bizonyítás. Kérdéses, hogy megfelelően kezeli-e a természetvédelmi problémákat az Országgyűlés napirendjén lévő törvényjavaslat, amely sokkal inkább a – szintén igen fontos, de eltérő megközelítést igénylő – állatvédelmi kérdéseket helyezi a fókuszba.

„Alapvetően üdvözöljük a törvényjavaslatban megjelenő szándékot és teljes mértékben támogatjuk, hogy sokkal nagyobb figyelem irányuljon a mérgezéses ügyekre – szögezte le Árvay Márton, a MME mérgezések megelőzésével foglalkozó PannonEagle Life projektjének vezetője. – Olvasva a tervezetben szereplő indoklást nyilvánvaló, hogy a turai mérgezéses ügy és az azt követő jogos közfelháborodás ihlette az ezzel kapcsolatos javaslatokat. Ugyanakkor hiányoljuk, hogy a benyújtás előtt nem történt szakmai egyeztetés a témával évtizedek óta foglalkozó természetvédelmi szervezetekkel. Úgy véljük, hogy a törvénymódosítási javaslat előremutató, de önmagában sajnos nem képes felszámolni ezt a problémát. Ahhoz, hogy a turaihoz hasonló ügyekben sikeres felelősségre vonásra kerüljön sor, a bűnüldöző szervek kapacitásainak fejlesztésére lenne szükség. Az MME keresőkutyás egysége által segített rendőrségi házkutatások során a környező országokban már több gyanúsítottnál sikerült magát a méreganyagot is lefoglalni, amelyet kivétel nélkül bírósági ítélet követett. Tavaly például Ausztriában, idén pedig Csehországban marasztaltak el így egy-egy elkövetőt” – mondta a projektvezető.

Szintén az egyeztetések fontosságát hangsúlyozta a TRAFFIC munkatársa, Balogh Annamária: „Fontosnak tartjuk, hogy a madármérgezéseken túl a többi természet elleni bűncselekmény is kerüljön be a köztudatba. A büntetőeljárásban részt vevő szervek és a természetvédelmi ágazat szakértőinek bevonásával egy átfogó javaslatcsomagra lenne szükség, ami a jogalkotási kérdéseken túl más kihívásokra is reagál. A jelenlegi törvényjavaslat egyelőre érdemben nem foglalkozik például a védett fajok illegális kereskedelmével, pedig az globálisan a kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemhez hasonló méreteket ölt, és számos esetben a korrupció és a szervezett bűnözés melegágya. A probléma súlyát jelzi, hogy az Európai Unió jelenleg is prioritásként kezeli a környezeti bűnözést a szervezett bűnözés elleni küzdelemben.”

A három szervezet egyetért abban, hogy a törvényi szigor önmagában nem oldja meg a problémát, szemléletformálásra és a bűnüldöző szervek kapacitásainak bővítésére lenne szükség – utóbbira hazánkban is vannak jó gyakorlatok, például idén megalakult a Nemzeti Környezeti Biztonsági Munkacsoport. A szakmai szervezetek szerint nagy hangsúlyt kellene fektetni a környezetkárosítás elleni fellépésre, illetve arra is, hogy az élővilág veszélyeztetése esetén a jelenleginél súlyosabb büntetés illesse azt, ha valaki a foglalkozási körében követi el a bűncselekményt. A védett fajok illegális kereskedelme kapcsán fontos lépés lenne az üzletszerűség büntetőjogi szankcionálása és az ehhez kapcsolódó pénzügyi tranzakciók, hálózatok felderítése is. Ezen felül a civilek levelében a megfelelő finanszírozás szükségessége és a társadalmi részvétel is szóba kerül.

„Örülünk annak az előrelépésnek, hogy az Országgyűlésben is párbeszéd indult a természetkárosítási ügyekről, a szigorú előírások végrehajtásáról azonban sajnos mindig túlságosan kevés szó esik – mondta Dedák Dalma, a WWF Magyarország környezetpolitikai szakértője. – A legnagyobb nehézséget talán mégis az jelenti, hogy sokan egyáltalán nem értik, miért gond az, ha egy fokozottan védett állatot szándékosan elpusztítanak, így a súlyos ügyek sokszor nem is kerülnek napvilágra.”

Az MME, a TRAFFIC és a WWF Magyarország célja, hogy hosszú távon csökkenjen a védett fajok ellen elkövetett bűncselekmények száma. Ehhez azonban az kell, hogy olyan döntések szülessenek, amelyek hatására több ügynél jár sikerrel a felderítés, és amelyek eltántorítják ezektől a tettektől a potenciális bűnelkövetőket. A három szervezet ezért levelében felajánlja szakmai segítségét a döntéshozóknak és szorgalmazza a minél szélesebb körű egyeztetést.

A nyílt levél itt érhető el: https://wwf.hu/public/uploads/toltsdle/1637236836-t17434-wwf-traffic-mme.pdf

Aktuális

Így költünk, ha érkezik a baba

Ha bővül a család, a megfelelő otthon biztosítása a...

A fenntartható jövő megvalósításához nélkülözhetetlen a gazdaság zöldítése

Hiszünk abban, hogy a jövő a közép-európai együttműködésben rejlik,...

Bányató visszatöltéssel a fenntarthatóságért és szokatlan madárvédelem.

A kavicsbányák sokoldalúsága A fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás kiemelt...

Már 34 áruházban fogadja a SPAR a használt sütőolajat

A háztartási használatot követően több tonna étkezési olajat és...