Szakmai szervezetek szerint az Európai Unió Igazságos Átmenet Alapból járó 104 milliárd forintos támogatásával nem a szennyező nagyvállalatokat, hanem a szén kivezetésében és az átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kkv-kat és közösségeket kell segíteni. A szervezetek azt javasolják, hogy az ipari területek, bányák kármentesítését a szennyező vállalatok (pl. a Mátrai Erőmű) fizessék meg, és a támogatási keret csak az ezen felüli célok megvalósításához legyen igénybe vehető. Továbbá javasolják, hogy a lakossági széntüzelés kiváltása a lakóépületek mélyfelújítását és megújuló energiarendszerek telepítését jelentse; az energiaátmenetben hátrányosan érintett munkaerő átképzésének kereteit minél korábban határozzák meg, a tervek kidolgozásába pedig vonják be a helyi önkormányzatokat, illetve szakmai és civil szervezeteket. -olvastuk a Greenpeace Magyarország sajtóközleményében, a hivatalos oldalon.
Az Energiaklub, az Esély Labor Egyesület, a Greenpeace Magyarország, a Habitat for Humanity Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Pécsi Zöld Kör, mint a BAZ, Heves és Baranya megye méltányos átállás területi tervezésébe meghívott szakmai szervezetek, javaslatokat küldtek az illetékes minisztériumnak és a megbízott tanácsadó konzorciumnak a tervek véglegesítése előtt. A terveket a Környezet- és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP+) mellékleteként a közeljövőben adja be a magyar kormány az Európai Bizottság felé. A 2021–27 közötti Igazságos Átmenet Alap (Just Transition Fund) nevű uniós forrás célja, hogy támogatást nyújtson a klímasemlegességre való átálláshoz az ebben leginkább érintett, társadalmi-gazdasági kihívásokkal küzdő szénintenzív régiók számára.
„Felhívtuk a minisztérium figyelmét, hogy a 3 magyar szénintenzív megyére jutó 104 milliárd forintos uniós támogatás valóban az átállásban leginkább érintett helyi munkavállalókat, kkv-kat és közösségeket segítse, ne a szennyező nagyvállalatokat” – üzenték a szervezetek.
A szakmai szervezetek javaslatainak rövid összefoglalója:
A. A tervezés és végrehajtás folyamatához
A társadalmi részvételi előírásoknak megfelelően a megyékben aktív civil és szakmai szervezeteket, helyi közösségeket időben és érdemben vonják be a végrehajtásba, azaz a pályázati kiírások tervezésébe, véleményezésébe és a megvalósítás eredményességének ellenőrzésébe (monitoring). A végrehajtási tervek és ütemezések legyenek publikusak.
B. A tartalomhoz
Egyértelműen sorolják fel a tervekben a nem támogatható tevékenységeket (pl. fosszilis energiahordozókhoz beruházások stb.);
A megyei szintű vizsgálat nem elég. A klímasemlegességre való átállásban érintett települések esetében helyi szinten is készüljön elemzés a szükségletekről;
Az Igazságos Átmenet Alap elsősorban az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezésekre, vagyis a helyi érintettek – kkv-k, önkormányzatok és közösségek – támogatására koncentráljon;
A nagyvállalatok üvegházgáz-kibocsátást célzó projektjei csak kiemelkedő kibocsátás-csökkentési potenciál mellett, és az átmenetben hátrányosan érintett vállalkozások, munkavállalók bevonásával legyen támogatható;
Az ipari területek kármentéséért az ipari tevékenységet végző, szennyező nagyvállalat fizessen, a támogatási keret csak a területek ezen felüli hasznosításához legyen igénybe vehető;
A lakossági széntüzelés kiváltása a hőenergiaigény csökkentését célozza, az épületek mélyfelújításával, és az azzal kombinált – energiatanúsítvánnyal igazolt – megújuló energiarendszerek telepítésével és tanácsadással;
A tervek egyes intézkedéseit, pályázatait egymással összhangban, egymásra épülve valósítsák meg;
A klímasemlegességre való átállásban (energiaátmenetben) hátrányosan érintett munkaerő átképzésének kereteit minél korábban, az ő bevonásukkal határozzák meg.
Teljes javaslat itt olvasható.