50 nappal lettek hosszabbak a nyarak Magyarországon az elmúlt évtizedekben

Megosztás

Az 1970-es évek óta majdnem két hónappal lettek hosszabbak a nyarak Magyarországon, amit főként az ősz sínylett meg, de a tavasz is rövidült – derül ki a Másfél fok cikkéből, amelynek meteorológus szerzője az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai alapján számolt.

“Hazánkban az 1971–1980-as évtizedben átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt. Ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár” – foglalta össze a lényeget a szakértő.

Joggal merülhet fel a kérdés az olvasóban: mikortól számolhatjuk a nyarat, és hogyan számolták ezt ki? Nos, tudományos körökben nem dátumhoz, hanem hőmérsékleti adatokhoz kötik az évszakok kezdetét és végét. A nyár akkor kezdődik, amikor a napi középhőmérséklet meghaladja a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap határozza meg. A tél esetén a vizsgált hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt.

A telek hossza esetén mérték a legkisebb változást, november vége helyett december elején kezdődik és február 13-án ér véget, egy héttel hamarabb, mint a hetvenes években. Az ősz hossza csökkent legnagyobb mértékben, 100 nap helyett 85 napig tart ez az időszak.

A szerző, Kis Anna megállapította, hogy az adatok alapján a változás trendszerű: a nyár kezdeti időpontja évtizedről-évtizedre előrébb kerül az átlaghőmérséklet alapján, míg a vége egyre nagyobb mértékben lóg bele már a szeptemberbe is. Véleménye szerint a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és figyelmeztet: ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet.

Hazánk adatai mellett a Föld egészére vonatkozó statisztikákat is áttekinti a cikk, és megdöbbentő következtetésre jut: 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatóak, míg a telek mindössze két hónapig tartanak majd.

Ennek komoly következményei lehetnek: felborulhat az ökológiai egyensúly; szélsőségesebbé válhat az időjárás; a növények fagykárt szenvedhetnek; a növények termesztéséhez nem lesz elegendő víz és tápanyag; csökkenhet a mezőgazdaság terméshozama; a szúnyogok pedig könnyedén terjeszthetnek eddig akár hazánkban ismeretlen, egzotikus vírusokat.

Aktuális

Ennél rohadtabb kullancsot még nem láttál!

A kis szemét dög képes métereken át követni kiszemeltjét!...

Idén is a mezőny első felében teljesített az európai banki stresszteszt magyar résztvevője

Az Európai Bankhatóság ma publikált stressztesztjében résztvevő egyetlen hazai...

Királynők öltözőjében jártunk

Vajon mi köti össze a japán császárt, az angol...

MNB: Egyértelmű tájékoztatást kell adni az ügyfeleknek a befektetési alapok sikerdíjairól

Idén augusztustól kell alkalmazniuk az érintett kollektív befektetési vállalkozásoknak...