Rekordközeli mélységbe süllyedt a Duna vízállása Magyarország több szakaszán, ami már nemcsak a hajózást és az energiatermelést, hanem az ország stratégiai ivóvízbázisait is érinti. Bár Budapest ivóvízellátása jelenleg biztonságos, a szakemberek szerint a tartós kisvíz komoly üzemeltetési kihívást jelent a parti szűrésű kutak számára, és hosszabb távon a vízminőségre is hatással lehet.
Július végére több dunai vízmércén is rekordközeli értékeket regisztráltak:
- Esztergomnál július 28-án –27 centiméteres vízállást mértek, ami 6 centiméterrel alacsonyabb, mint az eddigi, 2018-as negatív rekord.
- Paksnál július 27-én –106 centiméterre süllyedt a vízállás.
- Bajánál július 29-én már csupán 3 centimétert mutatott a vízmérce.
A negatív vízállási értékek nem azt jelentik, hogy a folyó “eltűnt”, hanem azt, hogy a vízszint az adott mérőállomás nullpontja alá süllyedt. Ugyanakkor jól érzékeltetik az aszály rendkívüli mértékét.
A Duna vízhozama is jelentősen visszaesett: a nyári időszakban megszokott másodpercenként mintegy 4700 köbméter helyett jelenleg csak 1650 köbméter víz érkezik egyes szakaszokon, vagyis a folyó vízhozama a megszokott érték alig 35 százalékára csökkent.
Budapest ivóvize a Dunától függ
Kevesen tudják, hogy Budapest ivóvízellátásának döntő része a Duna parti szűrésű vízbázisaira épül.
A főváros és az agglomeráció ivóvizét elsősorban a Szentendrei-szigeten és a Csepel-szigeten működő kutak biztosítják. A Szentendrei-sziget különösen fontos stratégiai vízbázis: innen származik Budapest ivóvízének mintegy 70 százaléka, ráadásul itt található Európa egyik legnagyobb egybefüggő parti szűrésű ivóvízkészlete.
A parti szűrés lényege, hogy a Duna vize a kavicsos-homokos mederüledéken keresztül természetes módon megszűrve jut el a kutakhoz. Ez a több méter vastag természetes szűrőréteg kiszűri a szennyeződések jelentős részét, így kiváló minőségű nyersvíz áll rendelkezésre.
Mit okoz az alacsony vízállás?
A tartós kisvíz megváltoztatja ezt a természetes rendszert.
Mivel csökken a folyóból a vízadó rétegekbe beszivárgó víz mennyisége, a kutak utánpótlása is lassul, ami csökkentheti a kitermelhető ivóvíz mennyiségét. Emellett a víz hosszabb ideig tartózkodik a kavicsos rétegekben, ami megváltoztathatja annak kémiai összetételét.
A szakemberek szerint ilyenkor nagyobb arányban érkezhet víz a folyótól távolabbi felszín alatti rétegekből. Ezek gyakran több:
- vasat,
- mangánt,
- ammóniumot,
- valamint más oldott ásványi anyagokat
tartalmaznak, ezért a vízműveknek gyakoribb ellenőrzésre és szükség esetén intenzívebb vízkezelésre lehet szükségük.
Egyelőre nincs ivóvízválság
A Fővárosi Vízművek szerint Budapest ivóvízellátása jelenleg zavartalan.
A rendszer megfelelő kapacitástartalékokkal rendelkezik, a kutak terhelését folyamatosan a Duna aktuális állapotához igazítják, és a szolgáltatott ivóvíz minősége megfelel minden hatályos előírásnak.
A jelenlegi helyzet ezért inkább üzemeltetési kihívás, mintsem ellátásbiztonsági probléma.
Mi jelentheti a valódi veszélyt?
A szakértők szerint a kockázat akkor nőne meg jelentősen, ha az extrém alacsony vízállás hetekig vagy akár hónapokig fennmaradna, miközben a hőség miatt tovább emelkedik a lakossági vízfogyasztás.
Az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak a hosszan tartó aszályos időszakok, amelyek nemcsak a mezőgazdaságot és az energiatermelést érintik, hanem Magyarország stratégiai ivóvízbázisainak hosszú távú biztonságát is próbára teszik.
A mostani rekordalacsony dunai vízállás ezért figyelmeztetés: a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló vízjárás már nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem az ország egyik legfontosabb természeti erőforrásának, az ivóvízkészletnek a fenntartható kezelését is új kihívások elé állítja.
