Idén első alkalommal hirdette meg az ENSZ turisztikai szervezete az UNWTO a kempingezés nemzetközi világnapját. A június 29-i felhívás célja, hogy rámutasson, az olcsónak gondolt nyaralási formából az utóbbi évek alatt a szabadtéri élményszerzés elsőszámú terévé változott ez a turisztikai szegmens. Tavaly Európában mintegy 393 millió éjszakát töltöttek el a vendégek a kempingekben, ebből hazánkban mintegy 2 milliót. A feltörekvő szálláshelytípus magyarországi adottságai kiválóak, amit az is jól mutat, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt a vendégéjszakák száma a magyar kempingekben.
Közel 700 ezren döntöttek tavaly hazánkban a kempingek mellett, az általuk eltöltött közel kétmillió vendégéjszakán pedig fele-fele arányban osztoztak a bel- és külföldi turisták. A hazai vendégek átlagosan 2,5 éjszakát töltöttek a kempingekben, a határon túlról érkezők pedig valamivel többet, 3,2 éjszakát. Külföldről elsősorban Németországból, Lengyelországból, Csehországból, Ausztriából és Hollandiából érkeztek a hazai kempingekbe. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) adatai alapján látható, hogy míg Németországból és Ausztriából elsősorban az idősebb generációk tagjai jönnek – minden második vendég 55-64 éves, vagy idősebb 65-nél – addig Hollandiából főleg a fiatal felnőttek választják a nyaralásnak ezt a formáját. A holland kempingezők 56%-át a 19-34 év közöttiek tették ki tavaly. A lengyel és cseh kempingezők körében pedig a gyermekes családok képviseltetik magukat nagyobb arányban: mindkét nemzet vendégei esetében kiemelkedően magas, közel 25-25% volt a 18 éven aluliak és a középkorúak (35-44, valamint 45-54 év) aránya.
Az országhatáron belülről elsősorban a fővárosból és Pest-vármegyéből kelnek útra a kempingek felé a turisták, a belföldi vendégek több mint 40%-át innen köszönthették az üzemeltetők. A 2023-ban hazánkban működő több mint 270 kemping közül a hazai vendégek leginkább a balatoni szálláshelyeket keresik, a vendégéjszakák szerinti települési rangsor első 10 helyéből 8 fekszik a magyar tenger partján. Közülük is Siófok, Zamárdi és Balatonfüred a legkedveltebbek, míg a külföldiek esetében Balatonfüredet Hajdúszoboszló és Bük követi.
„A kempingezés az utóbbi években egyre kedveltebb nyaralási formává vált hazánkban is. Jól mutatja ezt, hogy míg 2020-ban 1,1 millió vendégéjszakát töltöttek az utazók kempingekben, 2023-ra ez a szám már megközelítette a kétmilliót. Magyarország kiváló lehetőségekkel rendelkezik ebben a turisztikai szegmensben is, hiszen a színvonalas mobilházaktól a lakókocsikon és lakóautókon keresztül a sátorhelyekig változatos lehetőségek közül válogathatnak a hazai kempingekbe látogatók. A természet közelsége és a fenntarthatóság pedig olyan hívószavak, amelyek egyre inkább meghatározóak a turizmusban is, így fontos kiemelt figyelmet fordítanunk kempingjeinkre” – emelte ki Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a világnap kapcsán.
Felhívásában az UNWTO hangsúlyozta, június 29-e Pál apostol névnapja, aki mesterségét tekintve sátorkészítő volt, és korának egyik világutazója, aki így sikeresen testesíti meg a kempingezőkre jellemző rugalmasságot, a természet iránti mély elkötelezettségüket és az őket összekötő bajtársiasságot.