A turizmus- és vendéglátás szektor az elmúlt években erősen kitett volt a környezet kölcsönhatásainak. Először a koronavírus miatti lezárások, majd pedig a válsághelyzet hagyott nyomot az iparágon. A Hotelmentők friss kutatásából az derül ki, hogy hogyan változnak az utazási szokások az események hatására, jelenleg és a közeljövőben mire lehet számítani.
2023 az első olyan év, amikor a világ bármely szegletébe korlátozás nélkül lehet utazni a szokásosnál nagyobb egészségügyi kockázatok nélkül. A kiutazások száma a kedvezőtlen makrogazdasági mutatók, az infláció és az emelkedő energiaköltségek ellenére is dinamikusan növekszik, amit az ebben érintett utazásszervezők is megerősítenek.
A szálláshelyeknek folyamatosan alkalmazkodni kell a változó piaci helyzethez
Általánosságban elmondható, hogy a turisztikai iparág szereplői, ezek közül különösen a hotelek, de a különböző más szállásadók sincsenek könnyű helyzetben. Ez javarészt annak is betudható, hogy ez a szektor nagymértékben kitett a környezet változásainak, így a koronavírus, majd pedig a háborús helyzet következtében kialakult válsághelyzetek nyoma is meglátszott.
Sárvári Krisztina és Máté Balázs a Hotelmentők alapítói, már több évtizede foglalkoznak ezzel a területtel, segítik különböző szállásadókat, elsősorban a szállodákat a sikeres működésben. Azt tapasztalták, hogy napjainkban a hoteleknek, a panzióknak is nehéz alkalmazkodni a folyamatosan változó piaci környezethez, ezért fogyasztói kutatással segítik a belföldi turizmus szereplőinek, ezen belül elsősorban a szálláshelyek munkáját. E kutatásból többek között kiderül az, hogy a fogyasztók milyen motivációval rendelkeznek a belföldi utazással kapcsolatban, és milyen kedvezmények mellett hajlandóak a szállásközvetítők igénybevétele nélkül, közvetlenül foglalni.
Hogyan alakul az utazási kedv?
A Hotelmentők által létrehozott kérdőívet csaknem ezren töltötték ki. Az elsődlegesen megszólított korosztály a 40 év feletti korcsoport volt. A kutatásból megállapítható, hogy ez a korosztály milyen utazási kedvvel rendelkezik, mennyire preferálják a külföldi, és mennyire a belföldi úti célokat (a felmérésben részt vevők 43,3%-a a 41-60 éves korosztály, 45,6%-a a 61-80 éves korosztály, azaz összesen a 88.9%-a 40 év feletti). Ezen megkérdezett csoport 75%-a nyilatkozta azt, hogy a koronavírus alatt szívesebben választott hazai úti célt. Ezt a trendet sok hotel érezte is a koronavírus okozta korlátozások alatt. A kérdőívben azonban a 2023-as év előre jelzéseit is vizsgálták.
A 2023-as szezonra nézve a kérdőív alapján az alábbi tendencia volt megállapítható: a megkérdezettek 33,2%-a nem változtat szokásain, külföldre utazik; 19,3%-uk marad továbbra is a megszokott belföldi úti céloknál; 29,2%-uk viszont a válság hatására változtat szokásain, és az eddigiektől eltérően inkább belföldön nyaral, ami biztató lehetne a hazai turisztikai szolgáltatók szemszögéből nézve. Természetesen még azt is meg kell még említeni, hogy 5,4%-uk jövőre nem tervez utazást.
A kérdőív előrejelzése tehát azt mutatta, hogy a belföldi úti célok jelentősen népszerűbbek lettek. Sárvári Krisztina, a Hotelmentők egyik vezetője azonban – a jelenlegi foglaltsági statisztikák alapján – úgy látja, hogy nem így van. A külföldi nyaralás változatlanul vagy a Covid után ismét vonzó. A kép azonban árnyalt. A nyaralók vásárló ereje meghatározó. A jobb módúaknál elsődleges a határon túli pihenés, de a belföldi szálláshelyekről viszont ők sem mondtak le.
A csak belföldre koncentráló réteg mellett figyelembe kell venni, hogy a külföldi fő utazások mellett több rövidebb belföldi programot is megvalósítanak az emberek, ami viszont 1-3 éjszakás utazások számát növeli. Ez a trend a magasabb vásárlóerővel rendelkező csoport esetében az erős.
Összefoglalva nyaralásként a külföldi úticélok főnyaralásként jelenleg népszerűbbek, belföldi úticélokat inkább a néhány napos pihenés alkalmával választ az emberek többsége.
Mennyit költünk a nyaralásokra?
A kialakult gazdasági helyzetet nem igazán lehet szépíteni: az infláció mértéke rekordokat dönt. Éppen ezért a Hotelmentők kérdőívében arra a fontos kérdésre is kitértek, hogy idén ki mennyit tervez költeni nyaralásra, az előző időszakokhoz hasonlítva. Az alábbi válaszok érkeztek: nyaralni tervezők közel fele azt nyilatkozta, hogy napra és főre ugyanannyit fog költeni az idei nyaralásra is válság ide vagy oda, továbbá 36,3%-uk fog kevesebbet 15,9% pedig többet (napra, és főre kivetítve). Hogy teljesen tiszta képet kapjunk a költésekről, azt is tudni kell, hogy a válaszadók közel felük ugyanannyi napot nyaral idén, 16,9% kevesebbet, és mindössze csak 3,5% többet, valamint 33% pedig az árak függvényében dönti el.
Mi alapján választjuk ki az úti célt?
Érdekes kérdés, hogy az utazók mi alapján választanak szálláshelyet. Sok szállodatulajdonos gondolja azt, hogy a szolgáltatások bővítése nagyobb keresletet teremthet, azonban a Hotelmentők kutatásából az derül ki, hogy a megkérdezetteknek az a legfontosabb szempont, hogy legyenek látnivalók a környéken (62%-nak nagyon fontos, 17%-nak fontos, 13% számára semleges, és csak 5,%-nak nem fontos, 3%-nak egyáltalán nem fontos ez a szempont). Valamint szintén sokaknak fontos szempont a reggelizési lehetőség, valamint a jó minőség éttermek. A hotelen belüli programlehetőségeket a legtöbben semleges fontosságúnak ítélik (a megkérdezettek 13%-nak nagyon fontos, 14%-nak fontos, 25% semleges, 18% nem fontos, 30% egyáltalán nem fontos), kiemelkedő az az adat is, hogy a megkérdezettek 34% nagyon fontos, hogy legyen wellness részleg.
A válaszok, azt a tényt erősítik, hogy a belföldi utazók fontosnak tartják az árnak megfelelő minőségű szolgáltatásokat, de szabadidő eltöltésének fontos eleme a szálláshelyen kívüli programlehetőség.
Még mindig a Balaton a legnépszerűbb úti cél?
Nincsen abban semmi meglepő, hogy a Balaton partja nyaranta nagy népszerűségnek örven, bár az eddigi nyári adatok mutatnak visszaeséseket. Ennek ellenére a megkérdezettek legtöbbje Balatonnal kapcsolatos kifejezésekkel válaszolt arra a kérdésre, hogy hogy ’Amennyiben magyarországi utazását tervezné, mi lenne az, amit elsőként beírna a Google-ba?’ Ezen túl erre a kérdésre válaszként sokan konkrét városneveket írtak, de olyan kifejezéseket is többen használtak, mint „Magyarország legszebb kirándulóhelyei”; „Olcsó szállás Magyarország”; „Melegvizes fürdési lehetőség”; „Booking.hu”.
Hogyan lehet elkerülni az OTA rendszereket szállásadóként?
Számtalan hazai szálláshely használ különböző OTA szolgáltatókat a szállás közvetítésére, azonban ez egy költséges megoldás. A megkérdezettek 60,5% azonban tapasztalta már, hogy direkt foglalás esetében, azaz ha a kiszemelt szállodánál közvetlenül foglal, olcsóbbak az árak. Hivatalosan az ilyen szállásfoglalókkal kötött megállapodás nem ad a hoteleknek lehetőséget arra, hogy olcsóbb árakkal dolgozzanak direkt csatornáikon, de bizonyos kedvezményeket adhatnak.
Ezért a Hotelmentők szakértője Sárvári Krisztina a kérdőívvel azt szerette volna kideríteni, hogy mely kedvezmények jelentenek értéknövelt ajánlatot a vevők részére.
A válaszok megoszlása nagyon eltérő, más és más kedvezmény érdekli az utazó közönséget: 27,5%-a következő foglalás esetén 10 százalékos kupon; 25,9%-a late check out/early check in; 23,1%-a ajándék masszázs, 20,2%-a pedig az ajándék reggeli mellett tette le a voksát, és ami meglepő, hogy például ajándék pezsgőt csupán a megkérdezettek 3,3%-a választotta.
Összességében elmondható, hogy azok a szálláshelyek alkalmazkodtak a megváltozott fogyasztói igényekhez, amelyek körültekintő árazásra és a szolgáltatások minőségének emelésére helyezték a hangsúlyt a szállodai szolgáltatások mennyiségének növelése helyett. Így ők várhatóan jövedelmezően zárhatják az évet.
Ugyanakkor számos szálláshely komoly értékesítési nehézségekkel küzd, még a főszezonban is.