Kiberbiztonsági edukációs kampányt kíván elindítani a digitális pénzügyi műveleteket végző lakossági ügyfelek tudatosságának további erősítése érdekében az MNB és a Magyar Bankszövetség. A kezdeményezésre nagy szükség van, hiszen az online fizetési műveletek számának gyarapodásával párhuzamosan az utóbbi években nőtt az ügyfelekkel szembeni visszaélési kísérletek száma is. A hazai elektronikus pénzforgalom ugyanakkor európai összehasonlításban is rendkívül biztonságos, a sikeres visszaélések és az ügyfelek által elszenvedett veszteség forgalomhoz viszonyított aránya alacsony. Ahhoz viszont, hogy ez így is maradjon, megelőző jellegű beavatkozásra, az ügyfelek felmerülő kockázatokkal kapcsolatos felkészítésére van szükség.
Az elektronikus pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő ügyfeleket támogató kiberbiztonsági edukációs-kommunikációs kampány elindítását kezdeményezte a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Bankszövetség. A program mai, az MNB Felügyeleti Központjában tartott nyitómegbeszélésén a szervezők mellett a Digitális Jólét Program, az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézet, az Országos Rendőr-főkapitányság, illetve a kártyatársaságok vezető képviselői is jelen voltak.
A pénzügyi intézmények gyorsuló digitalizációjával párhuzamosan az elmúlt időszakban a bűnözők számára is egyre vonzóbb célponttá váltak az online fizetési műveletek. Ezt erősíti, hogy a pénzügyi fogyasztók jelentős részének van (a napi tranzakciókra is használt) okoseszköze és internet-hozzáférése.
Sok lakossági ügyfél viszont nincs megfelelően felkészülve az új technológiai megoldásokkal kapcsolatos kockázatok kezelésére, s így könnyen áldozatokká válhatnak. Az MNB felügyeleti intézkedései, valamint egyéb hatóságok fellépése mellett ezért van szükség átfogó, a fogyasztókat segítő kommunikációra. Ennek összehangolására, folyamatossá tételére minden, a témában érintett hatósági és szakmai szervezet együttműködésére, szakmai támogatására szükség van.
A jegybank adatai szerint tavaly az átutalásoknál mintegy 2500 tranzakció kapcsán 2,5 milliárd forint összegre rúgott a csalók akciói révén elorozott összeg. A bankkártyáknál pedig a bűnözők sikeres visszaéléseinek száma bő 60 ezer ügylet kapcsán 1,6 milliárd forintot tett ki. A lebonyolított forgalom arányában (a 986 ezer milliárd forint értékű átutalási, illetve a 21 ezer milliárd forint értékű kártyás forgalomhoz képest) ez rendkívül alacsony, ugyanakkor a növekvő kockázatok miatt szükséges a megelőző jellegű beavatkozás.
A visszaélések esetszámánál átmeneti visszaesést hozott az erős ügyfélhitelesítés kiterjesztése, az uniós SCA rendelet módosítása (amelynek nyomán már az online térben sem elég önmagában a kártyaadatok megszerzése a csalás elkövetéséhez). Ugyanakkor a bűnözők fokozatosan áttérnek a még kifinomultabb csalásokra, így a megtévesztésekre és a pszichológiai manipulációra építő megoldásokra.
Az ügyfelek kiberbiztonsági tudatosságának növeléséhez széleskörű, minden érintett intézmény által egységes és közérthető üzenetekben megfogalmazott tájékoztatásra van szükség. Éppen ezért – a pénzügyi piacokkal kapcsolatos bizalom és stabilitás további erősítése érdekében – van szükség a közös munkára.