A nemzeti parkok hatalmas fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedben, egyre inkább olyan programkínálatot nyújtva, amire a társadalmi igény is egyre nagyobb – hangsúlyozta az Agrárminisztérium környezetügyért felelős államtitkára pénteken a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum kilátójának átadóján.
Rácz András kifejtette, a társadalmi igények változnak, az emberek aktív kikapcsolódásra, természetjárásra, túrázásra, a barlangok világának vagy éppen, mint itt a Bivalyrezervátumban is, az őshonos magyar haszonállatok megtekintésére keresik a lehetőségeket. Ennek a társadalmi igénynek megfelelően szabjuk át a bemutatási infrastruktúra hálózatot, az ökoturisztikai kínálatunkat – tette hozzá. Az államtitkár elmondta, a fejlesztésekkel hazánk nemzeti park igazgatóságai munkatársainak száma a 2010-es létszámhoz képest megduplázódott, költségvetésük négyszeresére nőtt. Fontos feladatunkká vált a génmegőrzés, mely olyan állami feladat, melyet szintén a nemzeti parkok végeznek – fűzte hozzá. Az őshonos haszonállat állományunk 45%-al nőtt az elmúlt években a nemzeti parkoknál – hangsúlyozta az államtitkár.
Rácz András arról is beszélt, a rezervátumban található Magyarország legnagyobb számú bivalycsordája. A magyar genetikájú bivalyok majdnem kipusztultak hazánkban az 1990-es évek elején, de az itt található utolsó gulyát a Balaton-felvidéki Nemzeti Park jogelődje vásárolta meg és mentette meg a kipusztulástól. Napjainkban hazánk tíz nemzeti parkjában 2100 egyed él ebből a fajtából. Az államtitkár úgy fogalmazott, a megújult kilátó is azt a célt szolgálja, hogy a látogatók betekintést nyerhessenek ezen állatok hétköznapjaiba.
Puskás Zoltán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park igazgatója ismertette, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park a föld mélyétől a csillagos égig kínál programokat a látogatók számára, kiemelve ezek közül a Bivalyrezervátumot, a Lóczy-barlangot vagy a bakonyi Pannon Csillagdát.